Talajélet és komposztálás – webinárium-összefoglaló
Az idei aszályos év nagy kihívások elé állította a mezőgazdaságot, hiszen az egyre hosszabb száraz időszakok tartós vízhiányt okoznak a talajban. Ezt erősíti tovább a hagyományos intenzív földművelés. A regeneratív – más szóval talajmegújító – földművelés éppen erre nyújt tartós megoldást. A talaj szó szerint új életre kel és nemcsak az aszálytűrése, de a termőképessége is jelentősen javul. Erről beszélt szeptember 23-án a talajmegújító gazdálkodás hazai szószólója, Kökény Attila, mintegy 55 résztvevőnek a Nestlé Hungária és a Scale Impact közös webináriumán.
A hazai szántóföldek legalább 90%-a érintett valamilyen fokú degradációban, jelentette ki Kökény az előadásában. Ez elsősorban biológiai leromlást jelent, amit viszont a gyakorlatban ritkán mérnek. A hagyományos intenzív művelés hatására a humuszos réteg jellemzően 30 cm körül véget ér, alatta pedig egy gyakorlatilag gyökér- és szénmentes talaj következik. Márpedig a szakember elmondása szerint a talajélet kulcsszerepet játszik a talaj szénmegkötő képességében, így a talaj termékenységében, a vízmegtartásban, a biodiverzitás fenntartásában és a klímavédelemben.
A talaj biológiai működésének helyreállításához és fenntartásához öt, egymással szorosan összefüggő kritériumnak kell érvényesülnie: takarónövények, élő gyökerek, folyamatos talajfelszín-védelem, az állatok bevonása és a direktvetés – más néven no-till. Kökény Attila az előadásában hangsúlyozta, hogy a talaj újraindításán múlik, hogy mennyi vizet tart meg a föld, mennyire tűri az aszályt, és ezáltal azt is, hogy hosszú távon mennyit terem.
A regeneratív gazdálkodás öt alapelve:
– talajtakarás
– élő gyökerek fenntartása
– takarónövények alkalmazása
– állatok integrálása
– direktvetés (no-till)
Az előadó párhuzamot vont az emberi bélflóra és a talaj mikrobiomjának pusztulása között: mindkét esetben a funkcionális fajok elvesztése után „donor transzferre” van szükség a helyreállításhoz, ami a talaj esetén a komposztoltás.
A giliszták kiemelt szerepe
Ahogy Kökény hangsúlyozta, a talajtakarásnak az év 365 napján érvényesülnie kell – enélkül a rendszer előnyei elvesznek. Már egyetlen, 10 cm mélységű tárcsázás is elégetheti azt a szenet, amit a takarónövények felépítettek. Nem beszélve a giliszták szerepéről, akik ugyancsak bolygatás nélkül tudják kifejteni jótékony hatásukat.
A szakember szerint a regeneratív gazdálkodás egyik legjobb indikátorai a giliszták. Megjelenésük és számuk növekedése a talaj biológiai aktivitásának helyreállását jelzi.
Ürülékük többszörös mennyiségben tartalmaz a növények fejlődéséhez elengedhetetlen magnéziumot, nitrogént és káliumot. Ráadásul járataik segítik a tápanyagok mélyebb talajrétegekbe jutását.
A téma azért elsődleges fontosságú, mert a talajélet felelős a szénmegkötésért a talajban. A talajéletet komposztált trágyával és komposzt-oltóanyagokkal, a takarónövények mellett és a folyékony szén útvonalon lehet serkenteni. Így tehető a leromlott talaj aszálytűrőbbé és termékenyebbé — az alacsony, 3-6 százalékos nedvességtartalom akár 20–25 százalékra is emelhető.
A humuszgyarapítás is nagy jelentőséggel bír a talaj és az abban termő növények számára: mindössze egy százalékponttal magasabb humusztartalom esetén a talaj 145.000–230.000 liter/hektár vízzel többet tud eltárolni 30 cm mélységben.
Copyright: Kökény Attila
Gyakorlati tanácsok gazdáknak
A szakember gyakorlati tanácsokkal is ellátta a hallgatókat: az előadás megcáfolta azt a dogmát, hogy a humusz csak évtizedek alatt gyarapítható. Példaként a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. gyakorlatát hozta fel, ahol évi 10–15 tonna per hektár irányított trágyakomposzt alkalmazásával akár 160 cm mélységben is kimutatható humusznövekedés, ami 43 tonna szénmegkötést jelentett 7 év alatt hektáronként. De
komposzt nélkül, kizárólag no-till műveléssel és folyamatos talajtakarás mellett is növelhető a talaj szervesanyag-tartalma.
A komposztálás egy éves időtartama alatt is sokszorosára emelkedő fajgazdagságot eredményez, 4 hetes komposztban 23 faj – 60 hetes komposztban 99 faj lelhető fel. A változatosság megteremtéséhez hosszú, de belátható időre van szükség.
.
Kérdésekre válaszolva Kökény Attila figyelmeztetett, hogy homoktalajon a komposztoltás hatása csak 7–20 év alatt bontakozik ki teljesen.Kis, leromlott kerti területen pedig a sávos komposztbejuttatást ajánlotta a repedésekbe, majd csepegtetőcsöves nedvesítést.
Részletek Kökény Attila Talajélet webináriumának anyagából / Kökény Attila
Kapcsolódó események
További tanácsokat a következő webináriumon kaphatnak az érdeklődők, 2026. december 10-én.
KAPCSOLÓDÓ ESEMÉNY
Regeneratív mezőgazdaság 2026-ban — Kökény Attilával és a TMG-vel – Online LAB
A Nestlé Hungária és a Scale Impact közös webináriuma során vendégeinkkel visszatekintünk a 2026-os év fő mezőgazdasági fejleményeire, és értékeljük, hogyan tudták a regeneratív mezőgazdasági eszközök kezelni ezeket a kihívásokat.
Kitekintünk 2027-re is, mire lehet számítani a következő években a hazai mezőgazdaságban
Mélyebb tudásért pedig érdemes jelentkezni a Scale Impact és a Nestlé Hungária 2027. január 11-én induló, hathetes regeneratív mezőgazdasági képzésére (59 000 Ft + Áfa/fő), amelyben Kökény Attila a regeneratív mezőgazdaság modult tanítja majd.
Jelentkezni 2027. január 10-ig lehet a következő linken:
KAPCSOLÓDÓ
Regeneratív mezőgazdaság és generációváltás képzés – 2027 január 10-i indulással
A Nestlé és a Sustainable Business Academy közös, hathetes online képzése olyan gazdáknak szól, akik a saját gazdaságukban is szeretnének lépni a fenntarthatóság felé. A program a klímaváltozás, a talajegészség és a generációváltás gyakorlati kérdéseit járja körül — nem elméleti bevezetőként, hanem a napi gazdálkodásra fordítható tudásként —, és gyakorlati gazdaságlátogatással zárul.
