Az EUDR három éve tartja izgalomban a hazai cégeket: a szabályozás hatálybalépése kétszer csúszott, közben többször átírták, és sokan még ma sem tudják biztosan, érinti-e őket egyáltalán. A 2026. júliusi terméklistával viszont letisztult a kép, a nagy- és középvállalatoknak pedig december 30-tól élesben kell megfelelniük.
Az augusztus 13-i EUDR webinárunkon Ényi-Balázs Erzsébet fenntarthatósági szakértő veszi végig, mi változott, mi maradt, és mit érdemes tényleg elkezdeni — meg azt is, mit nem. Erzsébet a Fenntarthatósági Menedzser képzésünk elvégzése után lett a Libri-Bookline Zrt. ESG-projektmenedzsere, és jó ideje készít szakmai cikkeket EUDR témában a Helloimpact.hu portálon is. Az esemény előtt arról kérdeztük, hogyan lesz valakiből tizenöt-húsz év rendezvény- és fesztiválszervezés után EUDR-szakértő, mit lát a gyakorlatban a felkészülésből, és mi az, amit a legtöbb cég feleslegesen csinál.
15–20 évet töltöttél rendezvények és fesztiválok szervezésével, ebből nyolcat–kilenczet a Müpában. Mikor és min múlt, hogy elindulj a fenntarthatóság felé — volt egy konkrét pillanat, vagy inkább lassan érett meg? És mi kellett ahhoz, hogy a képzés elvégzése után tényleg el is merd hinni, hogy ez már a te szakmád?
Egyre érett bennem a gondolat, hogy váltanom kellene, de nem tudtam elképzelni, hova lenne érdemes menni, mivel lenne érdemes foglalkozni a jövőben. Egyszer csak kiderült, hogy a Müpa készíti a fenntarthatósági stratégiáját, és akkor éreztem azt a tipikus érzést, amikor a lámpafény kigyullad az ember feje mellett, hogy ez az! Eleve érdekel a téma, én magam is úgy élek, hogy figyelek a környezetemre, akkor miért ne legyen ez a jövőbeli szakmám?! Elkezdtem képzéseket keresni, és így találtam rá az Sustainable Business Academy Fenntarthatósági Menedzser képzésére. Ezt követően elvégeztem a Metropolitan Egyetem ESG-tanácsadó képzését is, majd el tudtam helyezkedni a szakmában nulla releváns szakmai tapasztalattal – ez volt az a pont, amikor úgy gondoltam, hogy ha engem vettek fel, akkor biztosan képes leszek elvégezni a feladatot.
Sokan még mindig nem tudják eldönteni, érinti-e őket az EUDR. Ha egy cégvezetőnek három perce van rá, milyen kérdéseket tegyen fel magának, hogy kiderüljön: van-e egyáltalán dolga ezzel?
Nézze meg a rendelet 1. számú mellékletében lévő vámtarifaszámokat. Ha az általa értékesített termék VTSZ-e egyezik bármelyikkel, ami szerepel a mellékletben, akkor bizony foglalkoznia kell a feladattal.
A jogszabály kétszer csúszott, közben többször átírták. Mit tanultál abból, hogy egy szabályozásra menet közben kell felkészülni — mikor éri meg elkezdeni, és mikor pazarlás olyasmivel foglalkozni, amit fél év múlva úgyis áthúznak?
„Mivel nem tudható biztosan, hogy lesz-e egy rendelet alkalmazásának kezdetében módosítás, ezért muszáj mindig az aktuális állapot szerint dolgozni. Mindig érdemes foglalkozni a feladattal, mert annál jobban át fogod érezni a jogszabályt, annál többet tanulsz meg belőle és ha igazán sokat foglalkozol vele, a végén oda jutsz, hogy ha éjszaka álmodból felkeltenének is tudnál válaszolni a kérdésekre. És ez nagyon kell ahhoz, hogy fel tudj készülni az éles indulásra.”
Egy fesztivál megszervezése is arról szól, hogy sok szereplőtől kell adatot és döntést behajtani, fix határidőre. Mit hoztál magaddal a rendezvényszervezésből, ami az EUDR-felkészülésben most is működik — és mi az, ami egyáltalán nem?
A rendezvényszervezés mellett projektmenedzser is voltam hat évig – többször váltottam már életemben –, így most már több mint 20 éve azzal foglalkozom, hogy emberek munkáját összefogva kisebb-nagyobb csapatokat koordinálok, hogy megszülessen a végeredmény – legyen az egy rendezvény vagy egy projektcél. Nem is az eddigi munkáimból, hanem inkább a személyiségemből adódóan elég strukturáltan gondolkodom, ami elengedhetetlen abban, hogy megfeleljünk egy jogszabályi követelményrendszernek. Ezenkívül nagyon fontos, hogy meg tudjuk tervezni az idővonalat, a vezetőségtől döntéseket kérjünk, ill. a különböző munkacsoportokat is tudjuk motiválni, hogy elvégezzék a rájuk eső feladatokat. Összességében az emberekkel való kommunikáció és a hatékony munkaviszony kialakítása mindig is működött nálam, de persze néha előfordul, hogy egy-egy kollégával nehezebb az együttműködés. Ilyenkor is előbb-utóbb meg tudom értetni az illetővel, hogy nem én vagyok az ő mumusa, hanem – az EUDR esetében – egy jogszabálynak kell megfelelni.
Kereskedelmi vállalatnál dolgoztál, ahol a termékek jelentős része papír- és faalapú. A könyv ellátási lánc az EUDR szempontjából mennyire átlátható — hol van az a pont, ahol a papíron egyszerű feladat a valóságban elakad?
A 2025 decemberi módosítással az összes nyomtatott papírtermék kikerült az EUDR követelményéből, így minden nyomda, könyvkereskedő és könyvkiadó fellélegzett, hogy rájuk már nem vonatkozik többé a rendelet.
Olyan cégnél dolgoztál, ahol maga a termék papírból van. Változtatott ezen a munkán az, ahogy a könyvekre nézel — vagy sikerült szétválasztanod a kettőt?
Igen, az élfestett könyvek láttán mindig belegondoltam, hogy ez mennyire környezetszennyező eljárás és ha belegondolunk, nincs is sok értelme. A könyvespolcon gerinccel kifelé tároljuk a könyveket, nem pedig fordítva, így miután megvesszük az élfestett könyvet, gyakorlatilag nem is látjuk magát az élfestést, viszont nagyon sok extra festékre van szükség ehhez a módszerhez.
A is érdekes kérdés, hogy honnan érkezik a fa a nyomdába, vagy hogy hol van maga a nyomda, ahol a könyv készül és hogy szó szerint mekkora utat tesz meg a könyv onnantól, hogy kivágják a fát, addig, hogy a könyvespolcunkra kerül. Ezeken azelőtt sosem gondolkodtam.
Mi a leggyakoribb tévhit, amivel cégvezetőktől vagy beszállítóktól találkozol az EUDR kapcsán?
„Sok EU-n kívüli cég válaszolja azt az e-mailes megkeresésre, hogy őt nem érinti a rendelet. Ez azért nem igaz, mert az EUDR által előírt adatgyűjtésben ők tudják segíteni az EU-s importőrt. Ha az EU-s cég nem kap információt a termékről, esély van rá, hogy a saját nemzeti hatósága megbünteti, így dönthet úgy, hogy olyan beszállítót keres, aki segíti az EUDR követelményeinek betartásában. Végső soron tehát az a cég, aki nem hajlandó foglalkozni a témával, piacot veszíthet.”
Az erdőirtási kockázat egyre inkább a vállalatok biodiverzitási és ESG-stratégiájának része. A gyakorlatban mennyire használhatók újra az EUDR-hez összegyűjtött adatok a fenntarthatósági közzétételekben, például az ESRS E4 alatt — vagy ez inkább elméleti lehetőség marad?
Teljesen látható, hogy az EU által megalkotott, fenntarthatósággal kapcsolatos jogszabályok egymásra épülnek, több esetben is előfordul, hogy az az adat, amire szükség van az egyik jogszabály teljesítéséhez, felhasználható egy másikhoz is – ha nem is 100%-osan, de biztosan lesz már egy alapunk, amiből kiindulhatunk. Az EUDR során azon kívül, hogy teljeskörű információhoz jutunk az általunk értékesített releváns termék erdőirtással kapcsolatos életútjáról, képet kapunk a beszállítóinkról is, tehát megfogalmazhatunk jövőbeli vállalásokat ez alapján, ami szükséges egy fenntarthatósági jelentés elkészítéséhez.
Augusztus 13-án részletesebben is mesélsz a rendeletről. Ha egyetlen dolgot vihetne haza a webinár hallgatója, mi lenne az — és mi az, amitől szeretnéd megkímélni őket?
Szeretném, ha strukturált képet kapna a hallgató az EUDR-ről. Nem megijeszteni szeretném a résztvevőket a feladat nagyságát illetően, hanem az a cél, hogy világosan átlássa mindenki, hogy milyen lépések állnak a cégek előtt a feladat teljesítéséhez.
Van olyan hobbid vagy szenvedélyed, ami látszólag semmi kapcsolatban nincs a munkáddal – vagy épp meglepően összefügg vele?
Több mint tíz éve társastáncolok és zumbázom. Nagyon fontos szerepet tölt be az életemben a tánc, rendszeresen és szenvedélyesen űzöm mindkettőt. Leginkább a tánc tölt fel energiával, de a rendezvényeket követően is szoktam érezni, hogy bár nagyon elfáradtam a végére, mindig jó érzés visszagondolni a szervezési folyamatra és magára az eseményre is. Egy éve már, hogy a Magyar Zene Házában is dolgozom, minden általam menedzselt rendezvény vagy koncert után mosolyogva zuhanok az ágyba, ami egyértelműen azt jelenti, hogy nagyon szeretem csinálni ezt a munkát.
Itt regisztrálthatsz Ényi-Balázs Erzsébet ingyenes webinárjára! –> EUDR: mi változott, mi maradt, mik a következő lépések?
