Az elmúlt másfél évben az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi rendszere gyakorlatilag teljes újratervezésen ment keresztül. A korábbi logika arra épült, hogy az Európai Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv (CSRD) fokozatosan egyre szélesebb vállalati kört vonjon be a kötelező jelentéstételbe, a szigorú és igen részletes Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardok (ESRS) alapján. Ehhez képest 2025 végére, illetve 2026 elejére a hangsúly egyértelműen eltolódott a szűkebb kötelezetti kör, a kevesebb jelentési adatpont, az arányosabb elvárások, valamint a kisebb vállalkozásokat terhelő túlzott adminisztráció tilalma felé. Vendégszerzőnk, Bagyura András összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a 2025-ös „stop-the-clock” halasztás, majd a 2026 februárjában kihirdetett Omnibus I. irányelv után.
A mostani helyzetet nem túlzás átmeneti állapotnak nevezni: a régi ESRS-rendszer még formálisan él, de már készül annak leegyszerűsített utódja. A tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes szabvány (VSME) bizottsági ajánlásból július 3-án kötelező jogi státuszt kapó önkéntes standarddá (VS) avanzsált. Közben pedig az EU egyértelművé tette, hogy a jövőben nem minden nagyvállalatot akar kötelező fenntarthatósági jelentésre fogni. A kérdés így ma már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy mikor melyik új elem lép életbe, és ez kire hogyan hat.
Egyszerűsödő ESRS
A legfontosabb fejlemény, hogy az Európai Bizottság 2026. május 6-án nyilvános véleményezésre bocsátotta a felülvizsgált ESRS-ek végső tervezetét. A Bizottság saját közlése szerint a javasolt módosítások 60 százaléknál nagyobb mértékben csökkentik a kötelező adatpontok számát, az összes adatpont számát pedig 70 százalékot meghaladóan vágják vissza. A cél nem a fenntarthatósági információk jelentőségének csökkentése, hanem az, hogy a standard rövidebb, világosabb és a gyakorlatban jobban alkalmazható legyen, miközben a jelentési költségek vállalatonként több mint 30 százalékkal mérséklődhetnek.
Ez a felülvizsgálat nem a nulláról indult: az európai jelentéstételi keretrendszerek kidolgozásáért felelős EFRAG 2025 decemberében már átadta a Bizottságnak a technikai javaslatait, melyek a 2025-ös nyári konzultáció és az ESRS korai (2024-es) alkalmazói tapasztalatok alapján készültek. A Bizottság mostani tervezete erre épül, de több ponton további könnyítéseket is tartalmaz. Az egyik legfontosabb változás, hogy a kettős lényegességi elemzés alkalmazását is egyszerűsítenék, vagyis jobban érvényesülne az az elv, hogy a vállalatoknak valóban csak a lényeges információkat kelljen jelenteniük, és ne kelljen „biztonságból” túljelenteniük.
Ami az időzítést illeti: a májusban indult társadalmi egyeztetés június 3-án lezárult, a Bizottság pedig azt jelezte, hogy a két felhatalmazáson alapuló jogi aktust – vagyis a felülvizsgált ESRS-t és az önkéntes standardot – a konzultáció lezárása után a lehető leghamarabb el kívánja fogadni. Az Omnibus I. irányelv szerint egyébként a módosított ESRS-eket legkésőbb az irányelv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell elfogadni, ami 2026. szeptember közepére esik. Ezt követően még jön az Európai Parlament és a Tanács hónapokig tartó elfogadási folyamata, tehát a végleges jogi stabilitás inkább az ősz második felére vagy az év végére várható.
2026: Az átmenet éve
A 2026-os év tehát átmeneti évnek tekinthető. A jelenleg ténylegesen jelentő, úgynevezett „wave 1” vállalatok esetében a teljesen új, egyszerűsített ESRS még nem alkalmazandó, ugyanakkor az Európai Bizottság már tavaly elfogadott egy gyors könnyítést („quick fix”), amelynek célja az volt, hogy a 2024-re már jelentő cégeknek 2025-re és 2026-ra se kelljen a korábbinál több adatot közzétenniük. Vagyis ezek a vállalatok most lényegében egy átmeneti, részben tehermentesített rendszerben működnek, amíg meg nem érkezik a végleges egyszerűsített ESRS-csomag.
Közben a 2025-ben elfogadott „stop-the-clock” irányelv két évvel elhalasztotta a CSRD alkalmazását azoknál vállalatoknál, amelyek eredetileg 2025-től vagy 2026-tól léptek volna be a rendszerbe (“wave 2”). Ez azt jelenti, hogy a második és harmadik hullám jelentős része jelenleg kivár, és a piac egy része éppen azt figyeli, hogy a később belépők a régi vagy már az új, leegyszerűsített ESRS alapján fognak-e indulni. Az EU célja nyilvánvalóan az, hogy a később ténylegesen kötelezetté váló cégek már egy jóval karcsúbb rendszerrel találkozzanak.
Önkéntes jelentéstétel KKV-k számára
Az önkéntes fenntarthatósági jelentéstétel másik kulcseleme a VS, vagyis a kis- és középvállalkozások számára kidolgozott önkéntes standard, mely július elején kötelező jogi státuszt kapott. Ez VSME-ként 2025 nyarán már megjelent bizottsági ajánlásként, a most megjelent önkéntes standard azonban már nem pusztán egy ajánlás finomhangolása. A Bizottság által 2026 júliusban közzétett új önkéntes jelentési keret az un. „value chain cap”, vagyis az értékláncbeli adatbekérések felső korlátjának alapja. Ennek lényege, hogy a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok a jövőben nem kérhetnek az 1000 fő alatti partnereiktől több fenntarthatósági információt, mint amennyit ez az önkéntes standard előír. Ez az egyik legfontosabb üzleti gyakorlati változás, mert közvetlenül csökkentheti a beszállítókra nehezedő ESG-adatigényeket, méghozzá helyi szinten is, ami a magyar beszállítóknak küldött ESG kérdőívek volumenére lehet nagy hatással. (Cikkünket az új önkéntes szabványról (VS) jövő héten olvashatjátok.)
Nagyvállalati lehetőségek
És mi a helyzet az önkéntes nagyvállalati jelentéstétellel? Itt látszik talán leginkább, hogy az uniós rendszer még nincs teljesen kiforrva. Az EU jelenleg nem tervez kialakítani egy külön, nagyvállalatokra szabott önkéntes standardot, hanem két fő pályát rajzol ki: egyrészt a kötelezetti körben (tehát a módosított CSRD hatálya alatt) maradó legnagyobb vállalatok számára az egyszerűsített ESRS-t, másrészt a kötelező körön kívül kerülők számára a VS önkéntes keretet. A Bizottság kommunikációja és a 2026-os munkaprogram alapján ma az látszik, hogy idén ez a két elem áll a középpontban; külön, általános nagyvállalati körre szabott önkéntes jelentéstételi csomag – a korábbi tervekkel ellentétben – egyelőre nem körvonalazódik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek a korábbi várakozások szerint még kötelezettek lettek volna, de az új küszöbök miatt kikerülnek a kötelező körből, várhatóan többféle üzleti alapon dönthetnek a továbblépésről. A bankok, befektetők, nemzetközi nagyvállalati partnerek továbbra is kérhetnek fenntarthatósági adatokat, csak immár egy szűkebb és jobban korlátozott keretben. Emiatt is az önkéntes jelentéstétel nem fog eltűnni, inkább piaci és értéklánccal kapcsolatos eszközzé válik. A hangsúly tehát a jogi kötelezésről részben áttevődik a finanszírozási, beszerzési és reputációs elvárások felé és várható, hogy ismét felértékelődnek bizonyos korábban is népszerű nemzetközi önkéntes fenntarthatósági keretrendszerek (pl. GRI, ISSB/IFRS, SASB, TCFD).
KAPCSOLÓDÓ
Fenntarthatósági menedzserképzés jubileumi, X. évfolyama – szeptember 21-i indulás
A 9 hónapos hibrid képzés során 6 modulban, 30 tantárgyon keresztül 25 gyakorló szakember segítségével járjuk körbe a fenntarthatóság és ESG releváns területeit a jogi szabályozástól a vállalati működés egyes területein keresztül a fenntarthatósági kommunikáció és finanszírozás témáján út a változásvezetésig, és fenntarthatósági projektek levezetéséig.
Menetrend
Az ESRS megújítása az előbbiekben kifejtett időzítéssel zajlik. Eközben a 2026 februárjában kihirdetett Omnibus I. irányelvet a tagállamoknak 2027. március 19-ig kell átültetniük, vagyis a nemzeti szabályozói követelmények egy része csak jövőre válik véglegessé. Ettől még a vállalatok számára 2026 már most is döntési év: aki jelenleg a régi logika szerint jelent, és kötelezett lesz 2027 után is, érdemes figyelnie az ESRS változásait; aki pedig kikerül a kötelezetti körből, annak érdemes elgondolkodnia, hogy pusztán a mentesülés miatt felhagy majd a jelentéstétellel és adatszolgáltatással, vagy önkéntes alapon fenntart egy hitelesebb, piacképesebb fenntarthatósági riportálást.
Leépülés helyett újraszabályozás
Az uniós fenntarthatósági jelentéstételi rendszer tehát nem leépül, hanem újraszabályozásra kerül. Az ESRS nem tűnik el, hanem jelentősen egyszerűsödik; a VS nem maradt puszta „SME-mellékszál”, hanem az önkéntes jelentéstétel és az értékláncbeli adatbekérés egyik központi eszközévé válik; az önkéntes nagyvállalati jelentéstétel pedig várhatóan nem külön standard formájában, hanem a piaci elvárásokkal összefüggő, rugalmasabb gyakorlatként erősödik meg, akár ismét helyzetbe hozva a jól ismert nemzetközi önkéntes sztenderdeket (pl, GRI, TCFD).
2026 második fele várhatóan már nem újabb politikai vitákról, hanem a rendszer végleges technikai formájának kialakításáról szólhat, persze a politika még közbeszólhat. A vállalatoknak most az a fő feladatuk, hogy ne a tavalyi szabályozási képből induljanak ki, hanem a formálódó új keretet vegyék alapul a felkészülésnél.
Bagyura András a Forvis Mazars Kft. Fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője. 2012-ben csatlakozott a Forvis Mazars csapatához, ahol 2021-től foglalkozik aktívan a fenntarthatóság és ESG témájával. Okleveles közgazdász, elvégezte az SBA ‘Certified Sustainability Manager’ képzését és rendelkezik államilag akkreditált ESG tanácsadói képzésen szerzett végzettséggel is. 2025 óta a Helloimpact.hu vendégszerzője
