2026: amikor egyszerre érkeznek meg az uniós fenntarthatósági szabályok a vállalatok mindennapjaiba
Dübörög az Európai Unió jogszabálygyára: az új fenntarthatósági előírások szinte futószalagon érkeznek, és egyre több ponton alakítják át a vállalatok működését, az autóipartól és az építőipartól kezdve az élelmiszeriparon át egészen a kiskereskedelemig. A vállalkozásoknak nemcsak új követelményekkel kell szembenézniük, hanem azok egymásra épülő, sok esetben összeadódó hatásaival is. Vendégszerzőnk, Bagyura András hírcsokor jellegű válogatásában nyolc olyan különösen időszerű uniós szabályozást mutat a teljesség igénye nélkül, amelynek alkalmazása 2026-ban kezdődik.
A változások fókuszában többek között a csomagolás, a hulladékszállítás, az épületek energiahatékonysága, a termékek javíthatósága, az ipari kibocsátások, a zöld kommunikáció szabályozása, valamint az erdőirtásmentes ellátási láncok állnak. A szabályozási hullám közös jellemzője, hogy
a fenntarthatósági megfelelés ma már messze nem csupán jelentéstételi kérdés: egyre közvetlenebbül érinti a terméktervezést, a beszerzést, a gyártást, a forgalmazást, a marketinget és a beszállítói adatok kezelését is.
Bár az ismertetett jogszabályokat az Európai Unió többségében már évekkel ezelőtt elfogadta, alkalmazásuk csak 2026-tól válik kötelezővé. Ennek célja az volt, hogy a vállalatok és a tagállami hatóságok megfelelő felkészülési időt kapjanak, még akkor is, ha ezt sok esetben sem a gazdasági szereplők, sem maguk a jogalkotók nem tudták teljes mértékben kihasználni. Emiatt olyan rendelet is szerepel összeállításunkban, amelynek alkalmazását többször elhalasztották, míg egyes irányelvek teljes körű magyar átültetése a mai napig folyamatban van.
Csomagolások: megkezdődött a PPWR alkalmazása ((EU) 2025/40 rendelet)
Az új csomagolási és csomagolási hulladék-rendelet (PPWR) első intézkedései 2026. augusztus 12-től alkalmazandók. Célja a szükségtelen csomagolás visszaszorítása, a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, valamint az újrahasználat és az újrafeldolgozás előmozdítása. A rendelet követelményeket állapít meg többek között a csomagolások kialakítására, anyagösszetételére, újrafeldolgozhatóságára, újrahasználatára, jelölésére és megfelelőségének igazolására.
A szabályozás valamennyi csomagolástípusra kiterjed, függetlenül annak anyagától vagy felhasználási területétől, ezért a gyártók és importőrök mellett a kereskedelmi, logisztikai és vendéglátóipari szereplők számára is jelentős lehet. A vállalkozásoknak célszerű felmérniük, milyen csomagolásokat hoznak forgalomba, milyen adatokkal rendelkeznek azok összetételéről, és miként tudják igazolni a fokozatosan alkalmazandó követelmények teljesítését.
Egy érdekesség: 2027. február 12-től lép hatályba a rendelet további intézkedéseként az a szabály, hogy az elvitelre szánt meleg vagy hideg italokat, illetve készételeket értékesítő vendéglátóipari vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyasztók saját poharukat vagy edényüket vigyék magukkal, és abba kérjék az ételt vagy italt. A saját tárolóedényt használó fogyasztónak az adott terméket nem lehet magasabb áron vagy kedvezőtlenebb feltételekkel kínálni, mint az egyszer használatos csomagolásban értékesített azonos terméket. Ez a gyakorlat ugyan most sem ismeretlen sok kifőzdének, de lehetséges, hogy komoly fejtörést fog okozni olyan nagyméretű szolgáltatóknak, mint például a gyorsétterem-láncok.
Hulladékszállítás: szigorúbb ellenőrzés és nyomon követés ((EU) 2024/1157 rendelet)
Az 2024-ben elfogadott hulladékszállítási rendelet rendelkezéseinek többségét 2026. május 21-től kell alkalmazni. A szabályozás az Unión belüli, valamint az EU-ba irányuló és az onnan induló hulladékszállításokra egyaránt kiterjed, és megújítja az engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési kereteket.
Célja az illegális szállítások visszaszorítása, a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása és annak megelőzése, hogy az EU hulladékkezelési problémákat exportáljon harmadik országokba.
Az új rendszer nagyobb átláthatóságot és nyomon követhetőséget vár el a hulladékszállításban részt vevő szereplőktől. Ez nemcsak a hulladékkezelőket és fuvarozókat érintheti, hanem azokat a termelő és kereskedelmi vállalkozásokat is, amelyek tevékenysége során rendszeresen keletkezik vagy határokon átnyúlóan mozog hulladék. A megfeleléshez különösen fontos a hulladék besorolásának, rendeltetési helyének és tervezett kezelésének megfelelő dokumentálása.
Épületek energiahatékonysága: új nemzeti szabályok alapjai ((EU) 2024/1275 irányelv)
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozásának nemzeti szabályozásba való átültetési határideje 2026. május 29-én lejárt, azonban Magyarország esetében ez még nem történt meg teljeskörűen, bár a szabályrendszer bizonyos elemei már a korábbi (és jelenleg érvényes) magyar szabályozásban is fellelhető.
Az irányelv célja, hogy az európai épületállomány 2050-re kibocsátásmentessé váljon.
Ennek érdekében többek között épületfelújítási terveket, energiahatékonysági minimumkövetelményeket, napenergia-hasznosítási és elektromobilitási előírásokat, valamint felújítási útleveleket irányoz elő. A változások az ingatlanfejlesztők, kivitelezők és épületüzemeltetők mellett az ingatlantulajdonos vállalkozásokat és a finanszírozókat is érinthetik. Az új követelmények pontos hazai tartalma és ütemezése ugyanakkor a további magyar jogalkotástól függ.
Javításhoz való jog: új feladatok a gyártók számára ((EU) 2024/1799 irányelv)
A javításhoz való jogról szóló irányelv magyar átültetése megtörtént. Az új hazai szabályok 2026. augusztus 31-től alkalmazandók, és elsősorban az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről, valamint egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza azokat.
A szabályozás célja, hogy a fogyasztók a hibás, de még javítható termékeket ne cseréljék le idő előtt újabb és újabb termékekre, hanem könnyebben és kiszámíthatóbb feltételek mellett vehessenek igénybe javítási szolgáltatást. Az új követelmények ezáltal hozzájárulhatnak a termékek élettartamának meghosszabbításához, a hulladékképződés mérsékléséhez és a javítási szolgáltatások piacának erősítéséhez.
Az uniós jogszabályokban meghatározott, javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó termékek esetében
a gyártóknak javítási lehetőséget kell biztosítaniuk, továbbá hozzáférhetővé kell tenniük a szükséges pótalkatrészeket, eszközöket és javítási információkat.
A javítást indokolatlan szerződéses kikötésekkel, műszaki megoldásokkal vagy szoftveres korlátozásokkal sem akadályozhatják. A változások ezért a gyártók mellett a forgalmazók és a szervizek működését is érintik, különösen a fogyasztók tájékoztatása, az alkatrészellátás és a javítás feltételeinek kialakítása terén.
Ipari kibocsátások: az erőforrás-hatékonyság is előtérbe kerül ((EU) 2024/1785 irányelv)
Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv módosítását 2026. július 1-jéig kellett átültetni, azonban Magyarország esetében ez még nem történt meg. Az új keret korszerűsíti a nagy ipari és egyes nagyüzemi állattartó létesítmények környezeti engedélyezését, valamint erősíti az engedélyekben foglalt követelmények és a tényleges környezeti teljesítmény kapcsolatát. A kibocsátások korlátozása mellett nagyobb hangsúlyt kap az energia-, víz- és nyersanyag-felhasználás, továbbá a körforgásos működés.
KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS
Körforgásos átállás kétszintű képzés – november 16-i indulás
Kétszer negyvenórás hibrid képzés arról, hogyan méred fel az anyagáramaidat, hogyan riportálsz az ESRS E5 szerint, és hogyan építesz körforgásos üzleti modellt. Az alapozó szinttől a specialista mélységig.
Az irányelv az ipari létesítmények hosszabb távú átalakulását is ösztönzi, ezért a megfelelés túlmutathat a hagyományos kibocsátási határértékek teljesítésén. Az érintett vállalkozásoknak a környezetvédelmi engedélyezés, a műszaki fejlesztések és az erőforrás-felhasználás tervezése során is számolniuk kell az új szempontokkal. A konkrét kötelezettségeket és határidőket ezen a területen is a nemzeti átültető és végrehajtási szabályok teszik közvetlenül alkalmazhatóvá.
Az év hátralévő részében érdemes nyomon követni, hogy mikor és milyen módon kerül sor az irányelv hazai jogba való átültetésére, valamint az engedélyezési és ellenőrzési szabályok várható módosítására.
Addig pedig már érdemes ennek szellemében készülni a kötelezettségekre.
Zöld állítások: szeptember 27-én érkezik az EmpCo ((EU) 2024/825 irányelv)
2026. szeptember 27-től kell alkalmazni az (EU) 2024/825 EmpCo irányelv alapján elfogadott tagállami szabályokat. A magyar jogba való átültetés is megtörtént még a tavalyi év végén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosításával. Az új előírások fellépnek a bizonyítatlan, általános környezeti állításokkal, a nem megfelelő fenntarthatósági címkékkel és az idő előtti elavulást ösztönző kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A szabályozás célja, hogy a fogyasztók világosabb, ellenőrizhetőbb és megbízhatóbb információk alapján dönthessenek a termékek és szolgáltatások között.
A változás különösen azokat a vállalkozásokat érintheti, amelyek reklámjaikban, csomagolásaikon, honlapjukon vagy más fogyasztói felületen környezeti vagy fenntarthatósági előnyökre hivatkoznak.
A megfelelés nemcsak a fenntarthatósági szakemberek feladata, a marketing-, jogi és termékfejlesztési területek összehangolt munkájára is szükség lehet az állítások, kommunikációs anyagok, csomagolások, címkék és reklámok felülvizsgálata során.
Annál is inkább, hogy Gazdasági Versenyhivatal szeptember elején megjelent tájékoztatásában arra figyelmeztetett, hogy a hatálybalépést követően nem lesz további türelmi idő, ezért a vállalkozásoknak még szeptember 27. előtt célszerű felülvizsgálniuk állításaik pontosságát és bizonyíthatóságát, továbbá az alkalmazott címkék és jelölések hátterét.
Euro 7: november végétől indul az első alkalmazási szakasz ((EU) 2024/1257 rendelet)
Ezt a rendeletet közvetlenül kell alkalmazni az Európai Unió valamennyi tagállamában, ezért annak magyar jogba történő átültetésére nincs szükség. Az első érdemi alkalmazási időpont: 2026. november 29. Ettől a naptól az M1 és N1 kategóriájú személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek új típusainak, valamint az ezekhez kapcsolódó rendszereknek és alkatrészeknek kell megfelelniük az új követelményeknek. A rendelet az uniós jármű-típusjóváhagyási rendszer részeként egységes keretet állapít meg a járművek környezeti teljesítményének további javítására.
A szabályozás a kipufogógázok mellett a fékek részecskekibocsátására, a gumiabroncsok kopására és az elektromos járművek akkumulátorainak tartósságára is kiterjed.
Ezáltal az Euro 7 már nem kizárólag a belső égésű motorok kibocsátására összpontosít, hanem a közúti közlekedés más környezeti terheléseit is kezeli. Az első, 2026-os szakasz elsősorban a járműgyártók, alkatrész-beszállítók és a típusjóváhagyásban részt vevő szervezetek felkészülését teszi sürgetővé.
Erdőirtásmentes ellátási láncok: december 30-án indul az EUDR ((EU) 2023/1115 rendelet)
Az EUDR szintén közvetlenül alkalmazandó valamennyi uniós tagállamban, ezért nem igényelt külön magyar átültetést. A rendeletet eredetileg 2023-ban fogadták el, alkalmazását azonban kétszer is elhalasztották. Az eredeti, 2024. december 30-i kezdő időpont előbb 2025-re, majd 2026. december 30-ra módosult, amikorra már finomították és módosították a követelményeket. A várakozások szerint most már tényleg életbe lép az alkalmazása, először az érintett közép- és nagyvállalkozások számára, majd később (2027 június végétől) a mikro- és kisvállalkozások esetében is.
A rendelet meghatározott nyersanyagokra – szarvasmarhára, kakaóra, kávéra, pálmaolajra, gumira, szójára és fára – és az ezekből készült termékekre vonatkozik. Hatálya ezért az elsődleges termelők mellett a feldolgozó-, élelmiszer-, fa-, papír-, gumi- és kiskereskedelmi ellátási láncok számos szereplőjét is érintheti.
Az érintett termékek csak akkor hozhatók uniós forgalomba vagy exportálhatók, ha erdőirtásmentesek, megfelelnek a termelési ország vonatkozó jogszabályainak, és teljesülnek a rendelet szerinti átvilágítási követelmények. A vállalkozásoknak ehhez megfelelő termék- és beszállítói adatokat, származási információkat és kockázatértékelési dokumentációt kell kezelniük. Az év végi alkalmazási időpont miatt a felkészülés egyik legfontosabb feladata annak tisztázása, hogy mely termékek és vállalati szerepek tartoznak a rendelet hatálya alá.
Összegzés
A jelenlegi szabályozási hullám legfontosabb üzenete, hogy a fenntarthatóság egyre kevésbé tekinthető kizárólag jelentéstételi vagy kommunikációs kérdésnek. Az új előírások a terméktervezéstől és a csomagolástól kezdve a beszerzésen, a beszállítói kapcsolatokon, a javíthatóságon és az ipari működésen át egészen a fogyasztói kommunikációig átszövik a vállalatok működését.
A vállalkozások számára ezért célszerű az egyes jogszabályokat nem elszigetelt megfelelési feladatként kezelni, hanem egy átfogó fenntarthatósági és compliance-program részeként.
2026-os év várhatóan fordulópont lesz abban, hogy a fenntarthatósági elvárások milyen mélységben épülnek be a napi üzleti működésbe. Azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek, nemcsak a kockázataikat csökkenthetik, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek a gyorsan változó szabályozási környezetben.
A szerzőről
Bagyura András a Forvis Mazars Kft. Fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője. 2012-ben csatlakozott a Forvis Mazars csapatához, ahol 2021-től foglalkozik aktívan a fenntarthatóság és ESG témájával. Okleveles közgazdász, elvégezte az SBA ‘Certified Sustainability Manager’ képzését és rendelkezik államilag akkreditált ESG tanácsadói képzésen szerzett végzettséggel is.
