Gergely Csilla HR- és recruitment-tanácsadói háttérből érkezett a fenntarthatóság világába, ma pedig a HelloParks fenntarthatósági csapatát támogatja. Karrierútja jól mutatja, hogy a sustainability terület nem egy lineáris pálya, hanem egyre inkább olyan szakmai tér, ahol a különböző iparágakból érkező tapasztalatok találkoznak. Csilla a Sustainable Business Academy fenntarthatósági menedzser-képzésének elvégzése után tudatosan fordult az ESG-karrier felé, és ma már napi szinten dolgozik azon, hogy ipari ingatlanok a lehető legmagasabb zöld minősítések mentén valósuljanak meg.
Köszönjük, Csilla, hogy elfogadtad a felkérésünket erre az interjúra. Mondanál pár szót arról, hogy hol dolgozol és mi a szereped a fenntarthatósághoz, ESG-hez kapcsolódóan?
Jelenleg két részmunkaidős állásom van: az egyik a recruitment, vezető kiválasztás, a másik pedig a fenntarthatósági terület a HelloParksnál. A HelloParks Magyarország legzöldebb ipari ingatlanfejlesztőjeként abszolút élen jár a fenntarthatósági törekvések szempontjából a szektorban. Itt a fenntarthatósági csapat munkáját támogatom.
Miért lett érdekes számodra a fenntarthatóság?
Ezen sokat gondolkodtam már. Ha visszamegyek a kezdetekhez, volt egy meghatározó tanárom az általános iskolás osztályfőnököm, aki akkor még nem fenntarthatóságról beszélt, hanem a természet szeretetéről és a környezetünk védelméről, a növényekről, az állatokról és arról, hogy felelősséggel tartozunk értük. Már ekkor részt vettem kisebb projektekben, például savaseső-mérésében, így nagyon korán kialakult bennem ez az érdeklődés. Később biológia–környezetvédelem tanárszakon végeztem, majd egy 180 fokos fordulattal a recruitment világában találtam magam. Bár pályát váltottam, a fenntarthatósági szemlélet végigkísérte a HR-es karrieremet. A Randstadnál eltöltött 13 év alatt aktívan részt vettem alulról szerveződő munkavállalói kezdeményezésekben, a Zöld iroda és CSR csapatok munkáját koordináltam. 2022–2023 körül fogalmazódott meg bennem egyértelműen, hogy szeretném, ha a fenntarthatóság nem „mellékszál” lenne az életemben, hanem a munkám központi része, nemcsak projektszinten, hanem tudatos, szakmai irányként.
Milyen szerepet játszott ebben a váltásban a fenntarthatósági menedzser-képzés?
Az érdeklődés már korábban is megvolt bennem, de hiányzott az a strukturált tudás, amelyre magabiztosan építhettem volna. A képzés széles körű alapot adott és segített rendszerezni mindazt, amit addig inkább ösztönösen alkalmaztam. Legalább ennyire meghatározó volt számomra, hogy láttam, mennyire sokszínű háttérrel érkeznek a képzésre a résztvevők – ez megerősített abban, hogy nekem is helyem van ezen a területen.
Az alumni közösség pedig azóta is egy folyamatos szakmai kapaszkodó.
Hogy néz ki a munkád a HelloParks-nál?
A fenntarthatósági csapat fókusza az, hogy a HelloParks által fejlesztett ipari ingatlanok a lehető legmagasabb környezeti sztenderdek mentén épüljenek és működjenek. Ennek részeként minden új épületnél a BREEAM Outstanding minősítést célozzuk meg, miközben az EU taxonómia követelményeinek való megfelelés is alapelvárás. A mindennapi munkában ez jelentős mennyiségű adatgyűjtést, dokumentációkezelést és részletes egyeztetést jelent. Sok esetben egészen apró műszaki vagy tervezési döntéseken múlik egy-egy fenntarthatósági kredit megszerzése. A csapat szorosan együtt dolgozik mérnökökkel, kivitelezőkkel és minősítő szervezetekkel. Számomra különösen inspiráló látni, hogy ennyi különböző szereplő együttműködése hogyan formálja a végeredményt, és hogy az egyes műszaki döntések milyen kézzelfogható környezeti hatással járnak. A munkám nemcsak operatív, hanem stratégiai elemeket is tartalmaz. Jelenleg például aktívan részt veszek a VSME szabvány szerinti riportálás előkészítésében.
Mi a legnagyobb kihívás a munkádban?
Talán az, hogy ez alapvetően nem pusztán technikai, hanem kifejezetten szervezeti és emberi kihívás. Folyamatosan különböző érdekeket és prioritásokat kell összehangolni, gyakran úgy, hogy közben nincs közvetlen döntési jogköröd. Ezért a stakeholder management, a bizalomépítés és a hatékony kommunikáció kulcsfontosságú. A képzés nagyon jó alapokat adott ezen a téren, a gyakorlatban ezeket a készségeket folyamatosan fejleszteni kell. Gyakran előfordul az is, hogy korlátozott erőforrásokkal vagy eltérő szervezeti prioritások mentén kell előre haladni, ilyenkor különösen fontos, hogy kisebb, de következetes lépésekben haladjunk, és így érjünk el valódi hatást.
Mit látsz a legnagyobb változásnak az elmúlt években a fenntarthatóság területén?
A legnagyobb változás szerintem az, hogy a fenntarthatóság nagyon gyorsan egy „nice-to-have” CSR témából kötelező üzleti funkcióvá vált.
Ma már alapelvárás a mérhetőség, az adatok, a teljes értéklánc vizsgálata és a riportálás. Ugyanakkor nagyon eltérő az érettségi szint a cégek között, és sok helyen még az alapok sincsenek meg. Emellett egyre több külső nyomás is érkezik, például a fogyasztók vagy a beszállítók részéről. Ez már nem egy választható irány, hanem egyre inkább a működés része.
Mit üzennél annak, aki most gondolkodik azon, hogy fenntarthatósági pályára lépjen?
Azt, hogy ne várjon a „tökéletes pillanatra”, mert ilyen valószínűleg nem lesz.
Ha megvan az érdeklődés és a nyitottság, érdemes minél hamarabb elindulni, hiszen ez egy rendkívül gyorsan fejlődő terület.
Nem szükséges mindenhez érteni már a kezdetektől – sokkal fontosabb a jó projektmenedzsment-szemlélet, az együttműködési készség és a tanulási hajlandóság. És talán a legfontosabb: nem kell tartani attól sem, ha valaki karrierváltóként érkezik. Éppen ez a sokszínűség adja a fenntarthatósági terület egyik legnagyobb értékét.
Ha érdekel a fenntarthatósági karrier és fenntarthatósági menedzserek munkája és felelőssége,itt még többet megtudhatsz róla.
Ha pedig te is szeretnéd elvégezni a képzést, amit Csilla végzett, hogy elkezdhesd építeni ESG-karriered,itt olvashatsz a részletekről!
