EUDR update: mi változott, mi maradt, mik a következő lépések?

6–9 perc
Ényi-Balázs Erzsébet

Vállalásának megfelelően az Európai Bizottság május elején nyilvánosságra hozta a tavaly decemberben elhalasztott erdőirtásmentes termékekről szóló (EU) 2023/1115 rendelet egyszerűsítéséről szóló új intézkedéscsomagját. Az intézkedések az EUDR végrehajtásának egyszerűsítését és az adminisztratív terhek és költségek csökkentését szolgálják. A rendelet továbbra sem végleges, hiszen a Bizottság társadalmi konzultációra bocsátotta az EUDR hatálya alá tartozó termékkörök módosításáról szóló javaslatát, mely néhány terméket bár kivonna az EUDR hatálya alól, viszont több olyan terméket vonna be a törvény hatálya alá, mely eddig nem szerepelt a termékek listájában.

Az EUDR gyakorlati végrehajtásának támogatására hozott intézkedések a megfelelési kötelezettségek egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják és akár 75 százalékkal csökkenthetik a megfeleléssel járó költségeket.

Az ún. „áprilisi csomagban” az alábbi dokumentumok kerültek frissítésre, melyek az alábbiakban részletes bemutatásra kerülnek:

  • Egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus (Delegated Act) tervezete: a rendelet tárgyi hatályának pontosítására, mely egyes termékek bevezetését és más termékek kizárását javasolja az EUDR hatálya alól. A tervezetet a Bizottság négy hetes társadalmi konzultációra bocsátotta, a javaslatokat egy regisztrációt követően ezen a linken lehet megtenni 2026. június 1-ig.
  • A kiegészített Bizottsági útmutató (Guidance), melyben a 2025. decemberi módosítások alapján frissítésre kerültek a definíciók és szerepkörök a rendelet egységes értelmezésének biztosítására.
  • A Gyakran ismételt kérdések (FAQ) a rendelet gyakorlati alkalmazásának részletezésére, amely válaszokat ad az egyes szerepkörökkel, vagy a tömeges adatgyűjtéssel és a geolokációval kapcsolatban is.

Az intézkedéscsomag határozatai alapján nem lesz további halasztás a rendeletben, vagyis a közép- és nagyvállalatok számára 2026. december 30., a mikro- és kisvállalatok számára 2027. június 30. lesz az éles indulás időpontja. A határozat hangsúlyozza, hogy nem lesznek további jogalkotási módosítások és jelentős pontosításokat tartalmaz a kötelezettségek terén, kizárólag az érintett termékkörök pontosításában lehetséges változás, hiszen azokat társadalmi konzultációra bocsátották. Az alábbiakban ezeket a pontosításokat vesszük górcső alá.

Változások az érintett termékek körében

Könnyítés gyanánt egyes termékeket kivezetnének a rendelet hatálya alól:

  • Szarvasmarhabőrből és irhából készült termékek
  • Újrahasznosított gumiabroncsok (leselejtezett gumiabroncsok, amelyek élettartamát új gumi futófelület felvitelével meghosszabbítják)

Más termékeket azonban bevezetnének az EUDR rendelet hatálya alá:

  • Fagyasztott szarvasmarha termékek, ill. készételek, feldolgozott húskivonatok.
  • Pálmaolaj feldolgozási folyamatainak további termékei (pl. hidrogénezett pálma, kémiailag módosított pálma, pálmaolajjal készült szappan, ill. élelmiszerek (pl. sütőipari termékek, készételek)
  • Instant kávé, kávékészítmények és kávéital koncentrátumokCukornád és cukor (nagy kockázatú országokból származó termékek)Tejtermékek (pl. tejpor, vaj, sajt) bizonyos esetekben, ha a szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódik
  • Faipari termékek és papír vagy papír alapú termékek, amennyiben a nyersanyag erdőirtással kapcsolatos

Minták és tesztelés alóli mentesség

A teszteléshez használt termékek mentesülnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete értelmében. Már a 2025. áprilisi tervezetben is szerepelt ez a kitétel, mely már akkor az érdekelt felek erős támogatását élvezte.

Csomagolás

Az egyszer használatos és újrafelhasználható csomagolások is mentesülnek a rendelet hatálya alól abban az esetben, ha a csomagolás a termékhez tartozik, illetve a termék megtámasztására szolgál. Például, ha a releváns termék gyűjtőkartonba van csomagolva, vagy raklapon érkezik, a karton, ill. a raklap – mivel a szállított termék megtámasztására szolgál – nem lesz EUDR-köteles. Abban az esetben viszont, ha a kartont, illetve raklapot önmagában vásároljuk, akkor az már EUDR-köteles lesz.

Ugyanezen elven működnek a marketing és tájékoztató anyagok: abban az esetben, ha a vásárolt termékhez tartozik egy termékleírás, az mentesül az EUDR-kötelezettség alól. Ha viszont szükségünk van önállóan termékleírások, jótállási lapok beszerzésére, azok önálló megvásárlása esetén ezek az anyagok EUDR-kötelesek lesznek.

A levelezési küldemények mentesülnek az EUDR-kötelezettség alól, ha kommunkációs célból -kvázi irodai felhasználásra – vásároljuk azokat.

Hulladék, használt és másodlagos termékek

Ezek az EUDR szerint teljesen mentesülnek a kötelezettségek alól. Tehát ha valamit már egyszer használtak, vagy másodlagos felhasználásra kerül (pl. újrahasznosítás, upcycling), akkor nem kell ellenőrizni, hogy az erdőirtáshoz köthető-e, mert a rendelet szerint ezek nem növelik az erdőirtás-lábnyomot.

A javaslat szerint a melléktermékeket eseti alapon kell elemezni, ami azt jelenti, hogy nem mentesülnek automatikusan az EUDR-kötelezettség alól. Melléktermékek azok a termelés során keletkező anyagok, amelyek nem a fő termék céljából jönnek létre, de hasznosíthatók vagy értékesíthetők, mint a faiparban keletkező fűrészpor és faforgács. A javaslat szerint minden mellékterméket külön kell vizsgálni, hogy valóban mentesülhet-e a kötelezettségek alól, mivel nem minden melléktermék automatikusan „másodlagos termék”. Ha a melléktermék újrahasznosított vagy feldolgozott, és nem járul hozzá az erdőirtáshoz, mentesülhet a kötelezettség alól, de ha olyan nyersanyagból származik, ami erdőirtással kapcsolatos, ellenőrizni kell a beszerzési láncot.

Szerepkörök pontosítása

  1. Proaktívan át kell adnia a DDS számot a piac további szereplőinek.
  2. Az elsődleges (upstream) operator az érintett terméket (pl. szójabab, kávé, fa, kakaó) először hozza forgalomba az uniós piacon (importál), vagy exportálja azt az EU-ból. Méretét tekintve lehet közép- vagy nagyvállalat, illetve akár egy mikro- vagy kisvállalkozás is.
    Fő kötelezettségei:
    • DDS benyújtása az alábbiak szerint:
      • a betakarítás utáni és az első szállítmány előtti időszakban,
      • nem lehet DDS-t készíteni olyan termékekre, amelyeket még nem takarítottak be, és a DDS-nek érvényesnek kell lennie az első szállítmány forgalomba hozatala vagy exportálása előtt,egy DDS nem fedhet le egy évnél hosszabb szállítmányokat, de ugyanazt a kontingenst lefedő, különálló vámáru-nyilatkozatok ebben a legfeljebb egy éves időtartamban viselhetik ugyanazt a DDS referenciaszámot,
      • egyetlen DDS mérete nem haladhatja meg a 25 MB-ot.
    • Proaktívan át kell adnia a DDS számot a piac további szereplőinek.
    • Geolokáció meghatározása és kockázatelemzés elvégzése.
    • A közép- és nagyvállalatoknak éves jelentést kell közzé tenniük a kellő gondossági rendszerükről, melynek első határideje 2027. december 30. lesz. A CSRD és CSDDD kötelezett vállalatok eleget tehetnek kötelezettségeiknek ezen kereteken belül.
  3. A downstream (alsóbb szintű) operator olyan termékeket hoz forgalomba vagy exportál, amelyek már átestek egy korábbi (upstream) kellő gondosságon, tehát egy már EU-ban forgalomba hozott releváns terméket (pl. nyersfát, gumit, kávét) feldolgoz vagy átalakít egy új termékké (pl. bútorrá, gumiabronccsá, pörkölt kávévá). Főbb feladatai:
    • Nem kell új, saját DDS-t benyújtania, hivatkozhat az upstream operator által már benyújtott DDS-re.
    • Ellenőriznie kell, hogy az upstream szereplő elvégezte-e a kellő gondosságot.
    • Egy termék újraimportálását (ha egy EU-ban készült vagy ott átfutó termék elhagyja az Uniót, majd visszakerül oda) downstream tevékenységnek tekintik, ha az importőr igazolni tudja, hogy a terméket korábban forgalomba hozták az EU piacán. Erre vonatkozóan az elfogadott bizonyítékok lehetnek pl. vámáru-nyilatkozatok, szerződések, CMR-ek, fuvarlevelek vagy szállítólevelek.
  4. A mikro- és kisvállalati elsődleges operator (Micro & small primary operator = MSPO) a következő feltételeknek együttesen felel meg: 
    • a saját maga által termelt, betakarított vagy nevelt releváns árut (kakaó, kávé, gumi, szója, fa, pálmaolaj, szarvasmarha) vagy az abból készült terméket először hozza forgalomba az uniós piacon, vagy exportálja azt,
    • a vállalkozás alacsony kockázatúnak besorolt országban van letelepedve. 
  5. Az MSPO-k feladata:
    • Egyszerűsített nyilatkozat: Nem kell teljes körű, minden egyes tételre vonatkozó kellő gondossági nyilatkozatot benyújtaniuk. Ehelyett egy egyszeri, egyszerűsített nyilatkozatot tesznek a rendszerben, amelyet csak jelentős változás esetén kell frissíteni. Ilyen változás például, ha új releváns termékek kerülnek hozzáadásra a vállalkozáshoz, vagy új földterületeket használnak termelésre.
    • A pontos GPS koordináták helyett bizonyos esetekben elegendő a termelési hely postai címének megadása.
    • A rájuk vonatkozó EUDR megfelelési kötelezettség 2027. június 30-ig elhalasztásra került. 
  6. Kereskedőnek minősül az a természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki kereskedelmi tevékenység keretében olyan, a rendelet hatálya alá tartozó termékeket (fa, szarvasmarha, szója, kakaó, kávé, pálmaolaj, gumi és ezek származékai) tesz elérhetővé az uniós piacon, amelyeket már korábban egy operator forgalomba hozott.
    • Közép- és nagyvállalatok: Információt kell gyűjteniük a szállítójukról, és új DDS-t szükséges kiállítaniuk.
    • Mikro- és kisvállalkozások: A beszállítójuk azonosítása és az információk megőrzése szükséges, mentesülhetnek a DDS benyújtása alól, ha a termék már egy másik, EU-n belüli operator által megfelelően igazolt.
    • „Továbbadási” kötelezettség: A kereskedőnek meg kell őriznie és tovább kell adnia a termék forrására vonatkozó információkat a láncban.

Abban az esetben, ha a vállalat mérete az évek során megváltozik, a besorolás változása csak akkor lép hatályba, ha a vállalat két egymást követő pénzügyi évben meghaladja a számviteli irányelvben meghatározott három küszöbérték közül kettőt.

További lépések: Mit tegyünk a felkészülési időszakban a megfelelőség érdekében?

  1. Újra ellenőrizni szükséges a vállalkozásunk érintett termékeit (HR kódok a rendelet 1. sz. mellékletében) – szerepelnek-e a termékeim a javasolt kiegészítések vagy eltávolítások között?
  2. Határozzuk meg a láncban betöltött szerepünket – első alkalommal hozok forgalomba egy releváns terméket az EU piacán? Mekkora méretű a vállalatom (mikro- vagy kisvállalkozás, ill. közép- vagy nagyvállalat)?
  3. Mérjük fel, hogy az érintett termékek köre és a tranzakcióink éves mennyisége megköveteli-e, hogy használjunk egy, a piacon elérhető IT rendszert, amivel nagyrészt automatizálni tudjuk a folyamatokat vagy képesek leszünk-e manuálisan rögzíteni az adatokat?
  4. Beszállítói adatok gyűjtése – mely országokból származnak az áruim? Ha összetett az ellátási lánc az egyes láncokban, az növeli az erdőirtás kockázatát.
  5. Származási és betakarítási adatok gyűjtése – geolokáció, jogszerűség, betakarítási dátumok, egyéb, rendeletben előírt adatok rendszerezése.

A kapcsolódó dokumentumok az Európai Bizottság honlapján érhetők el:

Felhatalmazáson alapuló rendelet tervezete (Delegated Act)

Bizottsági útmutató

Gyakori kérdések