Merre tovább ESG szabályozás – kihívások, tanulságok és lehetséges megoldások

MI VÁRHATÓ AZ ESEMÉNYEN?

A HSP Network szakmai érdekképviseleti tevékenysége részeként szeretné megváltoztatni a hatályos ESG szabályozást, amely – a várhatóan hamarosan nyilvánossá váló kormány előterjesztés szerint – célzottan a piaci verseny szűkítésének szándékával került kialakításra.

Ezzel a találkozóval az a célunk, hogy megalapozzuk a piackonform és arányos ESG szabályozás létrejöttét.

Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a hazai ESG szabályozás sok „sebből vérzik”, akár a tanácsadói tevékenységet, a tanácsadók és általában az ESG oktatását, akár az ESGvel kapcsolatos adatgyűjtést és ezt támogató informatikai rendszerek használatát, vagy az ESG jelentések auditálását nézzük.

Meghívott vendégeinkkel és a szakmai képviselőivel áttekintjük az elmúlt évek tapasztalatait, és work-shop formájában multistakeholder szemléletben dolgozunk ki lehetséges megoldásokat a legnagyobb kihívások kezelésére

VENDÉGEINK

Kerekasztal-beszélgetés résztvevői (további résztvevők felkérés alatt):

• Hunyadi László, helyettes államtitkár – Gazdasági és Energetikai Minisztérium
• Barta Zsombor, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Workshop vezető: Lévai Gábor, HSP Network

A workshop során feldolgozásra kerülő témák:

1. Versenysemlegesség és dereguláció
A magyar ESG-törvény négy piaci szerepkört szabályoz – tanácsadó, tanúsító, minősítő, szoftvergyártó –, és mindegyiknél az állam adja az engedélyt, vezeti a nyilvántartást és gyakorolja a felügyeletet; a 2025-ös módosítással az állami ESG-minősítő is megjelent. Egyetlen EU-tagállam sem szabályozza így a tanácsadói piacot, és a hazai akkreditált szoftverekre szűkítés a nemzetközi rendszereket használó vállalatoknak párhuzamos működést jelent. Az asztal azt járja körül, hol húzódik az állami szerep indokolt határa: mi az a minimum, amit a szabályozónak kézben kell tartania, és mit érdemes a nyílt piacra, hazai és nemzetközi szereplőkre és az önkéntes standardokra bízni – úgy, hogy közben a minőség és az ellenőrizhetőség ne vesszen el.

2. Tanácsadói képzés és etikai irányelvek
Mi lehet a célja egy tanácsadói akkreditációnak, szükség van-e erre egyáltalán, és ha igen, akkor milyen módon valósítható ez meg arányos adminisztrációs teher mellett? Kell-e szabályozni ezeknek a tanácsadóknak a képzését, és ha igen, ezt hogyan lehet piacbarát módon megtenni? Milyen etikai elvárásoknak kell egy tanácsadónak megfelelni, és ezek hogyan ellenőrizhetők? Ezeket, és más, a résztvevők által felvetett kérdéseket járunk körbe.

3. Az ESG-szabályozás tartalma: hatály, valódi S-pillér, közbeszerzés
A kötelezetti kör bő ezerről 110–115 nagyvállalatra szűkült, sajátos magyar TEAOR alapú szűrőrendszerrel, a CSRD-átültetés 2028-ra csúszott, a hazai szabályozás egyedi módon korlátozta a kkv-ktől beszerezhető adatok körét, miközben a multinacionális anyavállalatok magyar leányai és beszállítóik az európai ütem szerint készülnek – a piac így kettészakad. Az ESG kérdőív S-pillérre vonatkozó kérdései részben politikai színezetűek, a vállalat falain belüli HR-szempontokra korlátozódnakk, a közösségi hatás és a társadalmi érték hiányzik belőle; az ESG-tanúsítvány a közbeszerzésben csupán „kérhető” elem; a nemzetközi standardok (B Corp, GRI, SBTi, EcoVadis) és az EU-s VSME / SE nem számítanak megfelelési bizonyítéknak. Az asztal arra keres választ, kire, mikortól és mit írjon elő a törvény, mit mérjen az S-pillér, és hogyan kapcsolódjon a magyar megfelelés az európai keretekhez és a közbeszerzéshez – vagyis hogyan lesz a dokumentációból tényleges hatás.

Az eseményen való részvétel a HSP Network aktív tagjai és meghívott vendégeink számára ingyenes (regisztrációhoz kötött), de minden érdeklődő számára nyitva áll az eseti jegyvásárlás lehetősége.