Munkatársak bevonása a fenntarthatósági célok megvalósításába a ruházatukon keresztül.
Európában évente közel 7 millió tonna textilhulladék keletkezik. A hulladék mindössze kis hányadát hasznosítják újra, jelentős része pedig még mindig szeméttelepeken végzi, pedig kis ráfordítással újra értéket lehetne belőlük teremteni, akár CSR programokon keresztül. Bár általánosságban ezek már sok vállalat működésének szerves részét képezik, a munkatársak mégsem tudnak hozzájuk személyesen kapcsolódni. Jó esetben lelkes résztvevőként vesznek részt, gyakrabban azonban kötelező nyűgként tekintenek rájuk. Pedig tudatos tervezéssel ezek nemcsak kommunikációs célt szolgálhatnak, hanem a vállalati fenntarthatósági célok megvalósításában is segíthetnek, jó célt szolgálhatnak és a szabályozási keretrendszernek való megfelelést is szolgálhatják. Az Európai Uniós ESPR (Ecodesign for Sustainable Products Regulation, magyarul: fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet) július 19-i bevezetése előtt vendégszerzőnk, Nagy Márti upcycling programokon keresztül mutatja be, hogyan tudjuk a textilfelesleget visszavezetni a körforgásba és az ESG jelentésünk szerves részévé tenni, miközben a munkatársakat is bevonjuk a folyamatba.
A textilhulladék nem kizárólag divatipari kérdés. Vállalati környezetben is keletkezhet leselejtezett munkaruha, szállodai textil, rendezvényről megmaradt vagy promóciós textil. Ezeket sokszor kidobásra kerülnek, hulladékszigeteken végzik, legrosszabb esetben elégetésre kerülnek. Pedig ezek az anyagok megfelelő előkészítéssel, átalakítással vagy új funkcióba helyezéssel tovább használhatók.
Gyakorlati megoldások az ESPR fényében
Erre ösztönöz a textilfelesleg csökkentését szolgáló Európai Uniós ESPR (Ecodesign for Sustainable Products Regulation) szabályozás is: a textilfelesleget nyomon kell követni, és ahol lehet, meg kell keresni az újrahasználat lehetőségét. A rendelet alapján 2026. július 19-től a nagyvállalatok számára tilos lesz az eladatlan ruházati termékek, kiegészítők és lábbelik megsemmisítése; a középvállalatokra a tilalom 2030-tól terjed ki. A szabályozás elsősorban az eladatlan fogyasztási termékeket érinti, és a „megsemmisítést” tágabban értelmezi: nemcsak az égetés vagy lerakás tartozhat ide, hanem az is, ha az eladatlan termék hulladékként kerül kezelésre. A vállalatoknak ezért először olyan megoldásokat érdemes keresniük, amelyek használatban tartják a textilt: újraértékesítést, javítást, adományozást, újrahasználatot vagy upcyclingot. Az upcycling gyakorlati mozgásteret adhat: a kötelezettség köré olyan program építhető, amelyben egymáshoz kapcsolódik a textil újrafelhasználása, a munkatársi bevonás és a társadalmi értékteremtés.
Az átgondoltan felépített textil újrafelhasználó programban a vállalatnál keletkező textilfeleslegből olyan tárgyak készíthetőek, melyek adott esetben valamilyen társadalmi szükségletet elégítenek ki. Egyszerű kapcsolódási pont lehet például egy gyermekotthon szükségleteinek kielégítése és egy hotellánc lecserélésre kerülő ágyneműkészlete. A kiváló minőségű, de leselejtezett lepedőket a munkatársak kreatívan javítják, majd átadják a gyermekotthonnak, ahol az ágynemű hosszú ideig használatban maradhat.
ESG – a program értéke három szinten jelenik meg
• Környezeti szinten: a feleslegessé vált textil új funkciót kap, így erőforrásként marad körforgásban.
• Vállalati közösségi szinten: a munkatársak közösen dolgoznak egy látható eredményen, miközben személyes élményen keresztül kapcsolódnak a fenntarthatósághoz.
• Társadalmi szinten: az elkészült tárgyak valós igényekre reagálhatnak, és tényleges segítséget jelenthetnek egy intézmény vagy közösség számára.
Mi köze az upcycling workshopnak az ESG jelentéshez?
Ebben a folyamatban elsősorban az ESG környezeti és társadalmi pillére kapcsolódik össze a CSR-ral és a munkatársi szemléletformálással. A környezeti oldalhoz a textilfelesleg csökkentése és újrahasználata, a társadalmi oldalhoz pedig a munkatársak bevonása, a közösségépítés és a társadalmi célú felajánlás kapcsolódik. A szemléletformálás pedig segít abban, hogy a fenntarthatósági célok a munkatársak számára is érthetővé, kézzel foghatóvá váljanak. Ettől válik a textilfelesleg újra értékes alapanyaggá, a munkatársi részvétel közösségformáló élménnyé, az upcycling pedig kézzelfogható társadalmi értékteremtéssé. Emellett a munkatársak saját, már nem használt textiljeikkel is bekapcsolódhatnak a programba, amivel saját ökológiai lábnyomukat is csökkenthetik, ráadásul az otthoni gardróbban felszabaduló hely is hasznukra válik.
Amikor a munkatársak készítik az iroda ünnepi dekorációját
Egy budapesti, nemzetközi hátterű, üzleti tanácsadással foglalkozó nagyvállalatnál karácsony előtt valósult meg textil újrafelhasználó workshop. A cél az volt, hogy a munkatársak használt farmerből és más megmentett textilekből készítsék el az iroda ünnepi dekorációját. A résztvevőknek lehetőségük volt saját, már nem használt farmert is behozni alapanyagként.
A háromórás workshopon a munkatársak különböző technikákkal készítettek textil karácsonyi díszeket. Nemcsak egyéni alkotások születtek, hanem egy-egy irodai osztály közös terv alapján készítette el a dekorációját. A workshop egyik fontos tanulsága, hogy az upcycling nem önmagáért való alkotás: közös gondolkodást indít el, azonnal látható eredménye van, és kézzel foghatóvá teszi a fenntarthatóságot. Szakmai szempontból egy ilyen program elsősorban fenntarthatósági vagy CSR-kommunikációban használható fel. ESG-jelentésben akkor jelenhet meg, ha a vállalat munkatársi bevonáshoz, szemléletformáláshoz vagy körforgásos anyaghasználathoz kapcsolódó intézkedésként dokumentálja. Ha az elkészült tárgyak később intézményhez vagy civil szervezethez kerülnek, a program a társadalmi pillérhez kapcsolódó kezdeményezésként is bemutatható, például a kedvezményezettek, az átadott tárgyak mennyisége és a támogatás célja alapján.
Valós értékteremtés és mérhetőség
A program fontos pillére a mérhetőség is, hiszen mind az ESG kötelezettségnek való megfelelés, mind az ESPR elvárásainak alapja, hogy a textilfelesleg fenntartható kezelését láthatóvá tegye és a program eredményeit bemutassa. Nyomon kell követni a feldolgozott textil mennyiségét vagy arányát, a bevont munkatársak számát, az elkészült tárgyak darabszámát, a támogatott intézmények körét és a kedvezményezettek számát. Ezek az adatok megmutatják, milyen konkrét eredmények születtek.
Fontos kiemelni, hogy a programnak minden esetben meglévő textilfeleslegre kell épülnie, előre megtervezett folyamat szerint kell megvalósulnia, hogy a résztvevők pontosan értsék a célját, az elkészült tárgyak pedig valóban használhatók legyenek ott, ahová kerülnek. Így a textil upcycling programok jóval túlmutatnak a kézműves workshopok élményén: segít megérteni, hogyan válhat egy feleslegessé vált textil újra értékké, miközben inspirál, ötleteket ad és még a szabályozási keretrendszernek való megfelelést is elősegíti.
Nagy Márti elkötelezett Sustainable fashion manager és upcycling designer. Elvégezte a Budapest Metropolitan Egyetem Sustainable Fashion Management képzését és elkötelezte magát az értéknövelt újrafelhasználás (upcycling) mellett. Nagyvállalatok CSR és ESG programjához kapcsolódva élménygazdag workshopokat tart, ahol nemcsak új használati tárgyakat teremt a kidobástól megmentett textilekből, hanem formálja a résztvevők szemléletmódját.
