Felveheti-e a harcot Európa a fast fashion ellen?

Az EU ökodizájn-rendelete (ESPR) szemléletváltást hozhat a divatban és a textiliparban

Bristol önkormányzata betiltja az ultra fast fashion hirdetéseket, legalábbis a saját felületein. Ezzel a város nemcsak a túlfogyasztás, hanem a környezeti terhelés ellen is küzd. A helyi kezdeményezések mellett azonban uniós szintű szabályozás is szükséges. Európában becslések szerint az eladatlan textiltermékek 4-9%-át még azelőtt megsemmisítik, hogy bárki viselte volna őket. Az eladatlan textíliák hazai megsemmisítési arányáról nincs külön adat. Ez ellen lép fel az Európai Unió fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelete (ESPR), amely 2026. július 19. óta tiltja az eladatlan ruházati termékek, ruházati kiegészítők és lábbelik megsemmisítését.

A kidobott textilhulladéknak mindössze 1%-át használják fel újra ruházati termékként, írja a MOL Csoport hulladékgazdálkodásért felelős vállalata, a MOHU a textilhulladék-gyűjtőiről szóló weboldalán. Európai viszonylatban a kidobott textilhulladék 87%-át elégetik vagy hulladéklerakókba helyezik, ami komoly környezeti terhelést jelent. A Geneva Environment Network adatai szerint a divatipar a világ második legnagyobb vízfelhasználója, és a globális szén-dioxid-kibocsátás 2-8%-áért felelős. Ráadásul bizonyos ruhadarabok mosása jelentős mennyiségű mikroműanyagot juttat az óceánokba, hiszen a textíliák gyakran nagy arányban tartalmaznak műanyagot is. Így az eladatlan textíliák többszörös terhelést jelentenek a bolygónak: a gyártásuk, a szállításuk és a megsemmisítésük révén egyaránt.

Ennek visszaszorítása érdekében az Európai Bizottság 2026. július 19-től megtiltotta a nagyvállalatoknak az eladatlan ruházati termékek, ruházati kiegészítők és lábbelik megsemmisítését. Az intézkedések 2030-tól a középvállalkozásokra is vonatkozni fognak. A készletek megsemmisítése helyett a vállalatokat arra ösztönzik, hogy hatékonyabban kezeljék készleteiket és a visszárukat, valamint vizsgálják meg az olyan alternatívákat, mint az újraértékesítés, a felújítás (remanufacturing), az adományozás vagy az újrahasználat.

Hatékonyabb készletkezelés

„Az új intézkedésekkel a textilipar lehetőséget kap arra, hogy fenntarthatóbb és körforgásos működési modellek felé mozduljon el, miközben növelhetjük versenyképességünket és csökkenthetjük függőségeinket”

nyilatkozta Jessika Roswall, a környezetvédelemért, vízügyi ellenálló képességért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős uniós biztos.

A szabályozás riportálási kötelezettséget is ró a vállalatokra. 2026-ban már hulladékriportot kell készíteniük a nagyvállalatoknak, amelyet nyilvánosságra is kell hozniuk. Ehhez társul a digitális termékútlevél használatának kötelezettsége is, amely egyre több termékkategóriára terjed ki, és folyamatosan bővül.

A szabályok hozzájárulnak a hulladékképződés csökkentéséhez és a környezeti károk mérsékléséhez, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremtenek a fenntartható üzleti modelleket alkalmazó vállalatok számára.

Ez lehetővé teszi, hogy kihasználják a körforgásos gazdaság előnyeit. Ilyen vállalat például a bértextíliákkal foglalkozó Lindström Kft., a tevékenységét non-food adományokra is kiterjesztő Magyar Élelmiszerbank Egyesület, vagy a MOHU-val együttműködő Textrade Kft., amely több szűrésen keresztül dönti el, hogy a textilhulladékból géprongy vagy tovább értékesített ruha legyen. Az újrahasznosítás elősegítése érdekében a MOHU a ruhagyűjtő konténereinek számát 2027-re 6000-re emeli.

Körforgásos megoldások

Vajon mi lesz a fast fashion sorsa, ha betiltják az eladhatatlan textíliák megsemmisítését? Hogyan változtatja meg a textilipart az Európai Unió fenntartható termékekre vonatkozó ökodizájn-rendelete (ESPR), amely nemcsak riportálási kötelezettség? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a HSP Network november 5-i szakmai reggelije, ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek az ESPR aktuális követelményeibe, a kapcsolódó riportálási kötelezettségekbe, valamint a körforgásos megoldások üzleti lehetőségeibe. Olyan megoldásokat ismerhetnek meg és dolgozhatnak ki, amelyek egyrészt támogatják a vállalati megfelelést, másrészt a hulladékot erőforrássá alakítják. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői több szempontból járják körbe a szabályozást: a jogszabályi és vállalati megfelelést Jenei Attila, az EY-Denkstatt partnere mutatja be, a digitális és adatkezelési megoldásokat Kecskés Katalin, a GS1 kiemelt vállalati kapcsolatok igazgatója ismerteti, a másodlagos piacokról és továbbhasznosításról Sáhy Gábor, a Cseriti vezetője beszél, az anyag újrahasználatról Temesi Apol textiltervező és a SoundWool alapítója számol be, az upcyclingban rejlő lehetőségeket pedig Nagy Márti Upcycling dizájner mutatja be.