A fenntarthatóság körüli diskurzus gyakran megmarad a szándékok szintjén – de mi kell ahhoz, hogy valódi üzleti és társadalmi hatás szülessen? Lévai Gábor, a Scale Impact alapító-ügyvezetője kutárorként dolgozik a HVG 2026. május 13-án megrendezésre kerülő Impact Talks rendezvényén. A konferencia kapcsán arról beszél, hogyan lehet átlépni a compliance-logikán, miért kapnak teret a nonprofitok a színpadon, és hogyan válhat a konferencia valódi kapcsolódási ponttá a szakma számára.
A Sustainable Business Academy alapítójaként régóta dolgozol azon, hogy a fenntarthatóság üzleti szempontból is értelmezhető és működőképes legyen. Hogyan látod ma: mi különbözteti meg a valódi, hatásalapú működést a „compliance” jellegű fenntarthatóságtól?
Lévai Gábor: A compliance a külső, leginkább törvényi elvárásoknak való megfelelésről, a működésünk megfelelőségének utólagos dokumentációjáról szól. Itt az adatokat is azért gyűjtjük, hogy statikusan alátámasszuk a megfelelőségünket. A hatásmérés célrendszerében ez a „prove”, a bizonyítás fókusz.
A hatásalapú megközelítés ezzel szemben változás fókuszú — „improve” —, meg akarja érteni, hogy ahogy most működik a szervezet, az mit okoz mások számára, és hogyan kell ezen változtatni, hogy a negatív hatásokat csökkentsük, a pozitív hatásokat erősítsük.
Mivel a negatív hatások jó része mögött be nem árazott externália (külső gazdasági hatás) költségek rejlenek, ezek azonosítása után meg is kell változtatni a működésünket ahhoz, hogy valódi változást érjünk el. Ha például a versenyelőnyünk abból származik, hogy a beszállítóink alacsony áron szállítanak nekünk, de ezt távoli országban történő környezetszennyezéssel és felelőtlen foglalkoztatással tudják csak biztosítani, akkor ha feltárjuk és orvosoljuk ezeket a problémákat, lehet, hogy elvész a versenyelőnyünk.
Ez a riportban úgy szerepel, hogy azonosítottuk a kockázatokat, de ettől még nem fog változni a helyzet. Így érthető, hogy a valódi megoldás messze túlmutat a compliance hatáskörén: az üzleti modellhez, a termékfejlesztéshez, a kommunikációhoz és az ügyfélkapcsolatokhoz egyaránt hozzá kell nyúlnunk.
Ma már rengeteg fenntarthatósági konferencia és esemény érhető el a hazai piacon. Miben kínál más élményt és/vagy értéket az Impact Talks a résztvevők számára?
Lévai Gábor: Azokat a témákat választottuk, amelyek a következő években a legnagyobb kihívásokat fogják jelenteni a vállalatok számára. Tipikusan nem könnyű témák, és elég kevés a hazai tapasztalat is velük kapcsolatban.
Ezért tartottuk fontosnak, hogy nemzetközi tapasztalati szakértőket is felkérjünk előadónak, akik élő példákon keresztül tudják bemutatni, merre érdemes elindulni.
Velünk lesz Marcello Palazzi, aki számos felelős vállalati közösség (pl: B Lab Europe, Now Partners) alapítója, Elisa Wacherand, a WWF nemzetközi felelős finanszírozási szakértője, és először lép magyar színpadra a körforgásos gazdasággal foglalkozó legnagyobb nemzetközi think-tank, az Ellen MacArthur Foundation képviselője Hannes Gall, európai programvezető személyében.
De a jógyakorlatok megismerése önmagában még nem hoz változást. A több mint 400 fenntarthatósági szakember képzése során szerzett tapasztalatunk mutatja, hogy saját élményre, a saját cégünk kihívásain keresztüli feldolgozásra is szükség van. Ezért az esemény második felében közös munkává alakítjuk az inspiráló példákat: a workshopokat és az egyes asztalokat gyakorló szakemberek vezetik, akik a résztvevők valódi szervezeti kihívásain dolgoznak együtt velük.
Kurátorként milyen szemlélet mentén állítottad össze az Impact Talks programját? Milyen válogatási elvet alkalmaztál az előadók felkérésekor?
Lévai Gábor: Az elsődleges szempont az volt, hogyan lesz ennek az eseménynek valódi hatása. Azt szeretnénk elérni, hogy a konferencia résztvevői másnap kipróbáljanak valami újat, cselekvésbe fordítsák, amit az eseményről magukkal vittek. Ehhez olyan előadók kellenek, akik maguk is csinálják a dolgokat, és közben képesek élvezhetően át is adni a tapasztalati tudásukat. Sipos Katalin, a WWF Magyarországi Alapítvány ügyvezetője, Fertetics Mandy, az Alternate ügyvezetője nem csak napi szinten dolgoznak azokkal a témákkal, hanem tanítják is, amelyekben délelőtt kerekasztalt, délután workshopot vezetnek.
A Scale Impact munkájában kiemelt szerepet kap a nonprofit és társadalmi vállalkozói szféra erősítése. Miért tartottad fontosnak, hogy az Impact Talks keretében külön nonprofit pitch szekció is megjelenjen?
Lévai Gábor: A szociális gazdaság szereplőinél évtizedek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat van azokkal a témákkal kapcsolatban, amelyek a szűkülő természeti erőforrások és a növekvő egyenlőtlenségek nyomán mostanra a vállalati döntéshozók fókuszába kerültek.
Ráadásul ezek a szervezetek és munkatársaik „főállásban” foglalkoznak ilyen kérdésekkel, kiterjedt kapcsolatrendszerük, bejáratott csatornáik vannak az érintettek elérésére, beszélik a nyelvüket, élvezik a bizalmukat. Elképesztően nagy pazarlásnak tartanám, ha ezeket a kész megoldásokat nem használná a vállalati szektor is, hanem megpróbálna mindent újra kitalálni.
Mitől lehet valóban értékes egy ilyen pitch lehetőség a nonprofit szervezetek számára, és mitől lesz ez több, mint egy klasszikus „bemutatkozás”?
Lévai Gábor: A felkészítés során is arra fogunk fókuszálni, hogy a nonprofit szervezet vagy társadalmi vállalkozás az ügyfél szemüvegén keresztül nézzen a saját működésére, és azon gondolkozzon, hogyan teremt értéket a másik fél számára.
Magam is sokat dolgozom nonprofit szervezetekkel, és azt tapasztalom, hogy miközben valóban fontos problémákkal foglalkozunk, hajlamosak vagyunk azt gondolni: az ügy önmagában is elég, majd „eladja” a terméket. Pedig ez egy versenyhelyzet, ahol egy ügy fókuszú szervezetnek vannak előnyei és hátrányai is. Könnyebb érzelmileg elköteleződni mellette, de a megoldás sokszor drágább, bonyolultabb vagy egyszerűen szokatlanabb a vevő számára. Ezért értenünk kell az ügyfelet, az ő igényeit, szempontjait, és annak megfelelően alakítani, amit csinálunk. Ez nem csak kommunikációs, hanem termék- és szolgáltatástervezési feladat is.
A konferencia egyik különlegessége, hogy különböző szektorok szereplőit hozza össze. Szerinted mi kell ahhoz, hogy ezekből a találkozásokból valódi együttműködések szülessenek, ne csak inspiráció?
Lévai Gábor: A formátum sokat segít. A színpadon beszélgetések fognak zajlani ‒ amelyek már előtte, az előkészítés során elindulnak a szakértők között ‒, a délutáni szakaszban pedig konkrét feladatok mentén együtt is dolgozunk. Egyáltalán nem biztos, hogy a legnagyobb különbségek a szektorok között húzódnak ‒ a szektorközi párbeszédben éppen ezért lehet a legtöbbet tanulni egymástól. És ha egy workshopon egymás kihívásaival foglalkozunk, sokkal könnyebb azonosítani, hogy miben tudunk együttműködni.
Ha egy fenntarthatósági szakember most gondolkodik azon, hogy részt vegyen-e a konferencián: mi az az egy dolog, ami miatt szerinted nem érdemes kihagynia?
Lévai Gábor: A fenntarthatósági átállásra még nagyon kevés kész megoldás van, és pont ezért. Ezen az eseményen a délelőtt a színpadon ülő szakemberek délután lejönnek onnan, és a workshopok keretében valóban együtt gondolkoznak a résztvevőkkel azok saját kihívásain. Ettől reméljük, hogy az esemény egy kicsit – jó értelemben véve – elveszti konferencia jellegét, és megvalósítás fókuszú közös munkává válik, amelyből mindenki használható tudást visz haza.
