A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2027 tavaszára átfogó módosítást készít elő az ESG-törvényhez, és ehhez a szakmai szervezetek javaslatait is várja. A HSP Network október 15-i szakmai reggelijén mintegy hetven fenntarthatósági szakember kezdte meg egy közös állásfoglalás kidolgozását. A kezdeményezés sajátossága, hogy a javaslatokat nyilvános, többfordulós egyeztetés során alakítják ki, amelyben a támogatott álláspontok mellett az eltérő vélemények is helyet kapnak.
A minisztérium nyitott a javaslatokra – most van itt az ideje az egyeztetésnek
A HSP Network október 15-i szakmai reggelijén a magyar ESG-szabályozás eddigi tapasztalatai és a várható jogszabályváltozások kerültek napirendre. A Dumaszínházban rendezett esemény kerekasztal-beszélgetésén Major Balázs, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) kkv-szakterületének képviselője, Barta Zsombor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács nemzetközi kapcsolatokért felelős szakértője és dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton ESG-vezetője vett részt. A beszélgetést Lévai Gábor, a Scale Impact és a HSP Network vezetője moderálta.
Merre tovább az ESG-szabályozással – Lévai Gábor, a Scale Impact és a HSP Network vezetője, Major Balázs, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) kkv-szakterületének képviselője, Barta Zsombor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács nemzetközi kapcsolatokért felelős szakértője és dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton ESG-vezetője a magyar ESG-törvény erősségeiről és gyengeségeiről beszélgettek.
Major Balázs a beszélgetés elején ismertette a jogalkotás várható menetrendjét. A minisztérium még 2026-ban két kisebb módosítást tervez: az ESG-minősítőkre vonatkozó rendelkezések kivezetését a hazai törvényből, mivel ezt a területet már közvetlenül alkalmazandó uniós szabályozás rendezi, valamint az ESG-szoftverekre vonatkozó kiberbiztonsági előírások enyhítését.
A nagyobb módosítási csomag előkészítése 2027 tavaszára várható. A minisztérium ehhez már most fogadja a szakmai javaslatokat a kkv@gem.gov.hu címen.
Major Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslatok feldolgozása, az érintett minisztériumok közötti egyeztetés és a jogalkotási eljárás időigényes. A 2027 februárjáig–márciusáig beérkező szakmai anyagokkal még érdemben tudnak foglalkozni. Bár a későbbi társadalmi egyeztetés során is lesz lehetőség észrevételeket tenni, az akkor rendelkezésre álló idő már jóval rövidebb.
A HSP Network ezért döntött úgy, hogy a szakmai álláspontok összegyűjtését és egyeztetését már most megkezdi, hogy a javaslatcsomag kellő időben eljuthasson a minisztériumhoz.
Három párhuzamos adatszolgáltatási rendszer helyett közös alapokra lenne szükség
A kerekasztal egyik visszatérő témája a hazai fenntarthatósági szabályozás összetettsége volt. Major Balázs elmondta, hogy jelenleg négy állami szereplő rendelkezik ESG-vel kapcsolatos szabályozói jogkörrel: a GEM, a Pénzügyminisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Magyar Nemzeti Bank.
A vállalatok szempontjából különösen nagy nehézséget jelent, hogy a magyar ESG-törvény, a számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentéstétel és a banki adatszolgáltatási elvárások jelentős részben ugyanazokat az információkat kérik.
Dr. Balásfalvi-Kiss András tanácsadói tapasztalatai szerint az adatkörök mintegy nyolcvan százaléka átfedésben van, miközben a vállalatoknak az adatokat különböző formátumokban, eltérő eljárások keretében kell összegyűjteniük és bemutatniuk. Ráadásul ezeknek az adatoknak a jelentős része valóban hasznos a vállalati működés, a kockázatok és a fenntarthatósági teljesítmény értékeléséhez.
A megoldást ezért a közös adatgyűjtés és az adatok többszöri felhasználása jelentheti. Egy olyan egységes adatkör kialakítása lenne célszerű, amely az európai jelentéstételi követelményekhez, a banki kockázatértékeléshez és a beszállítói átvilágításhoz egyaránt használható.
Barta Zsombor az európai szabályozási környezet változásaira hívta fel a figyelmet. Az elmúlt időszakban jelentősen egyszerűsödtek az uniós fenntarthatósági követelmények, a kisebb vállalatok számára kidolgozott önkéntes jelentéstételi standard pedig olyan közös alapot kínál, amelyre a magyar szabályozás is építhet.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai vállalatok versenyképessége szempontjából különösen fontos az európai rendszerekkel való összehangolás. Egy magyar beszállító számára komoly előnyt jelentene, ha az itthon elkészített fenntarthatósági adatszolgáltatását a külföldi vevői és finanszírozói is elfogadnák.
Egyszerűbb szabályozás, több vállalat számára használható eszközökkel
A beszélgetés során többször felmerült, hogy a magyar ESG-törvénynek vannak olyan eredményei, amelyeket az átalakítás során érdemes megőrizni.
A szabályozás hozzájárult ahhoz, hogy a fenntarthatósági szempontok sok vállalatnál bekerüljenek a vezetői döntések közé. A beszállítói átvilágítás egységesítése, a tanúsítás és a kockázatértékelés szakmai kereteinek kialakítása szintén fontos előrelépés volt.
A jelenlegi rendszer ugyanakkor sok vállalat számára aránytalan adminisztrációs terhet jelent. A kerekasztal résztvevői szerint a szabályozás egyszerűsítése lehetőséget teremthet arra, hogy több vállalat kapcsolódjon be a fenntarthatósági adatszolgáltatásba, miközben az elvárt adatok köre jobban igazodik a vállalatok méretéhez és tevékenységéhez.
Különösen fontos kérdés a beszállítói átvilágítás. A jelenlegi egységes kérdőív korlátozza, hogy a nagyvállalatok milyen további információkat kérhetnek a beszállítóiktól, holott az egyes ágazatok fenntarthatósági kockázatai jelentősen különböznek. Egy élelmiszeripari vállalat, egy építőipari szereplő és egy informatikai szolgáltató esetében más adatok lehetnek lényegesek.
A kerekasztalon felmerült egy olyan megoldás lehetősége, amelyben a központilag meghatározott, európai standardokhoz illeszkedő alapadatokat szükség esetén ágazatspecifikus kérdésekkel lehetne kiegészíteni. Ez a vállalatok számára kiszámíthatóbb adatszolgáltatást, a megrendelők számára pedig használhatóbb információkat eredményezhetne.
„A cégeknek nem maga a változás okoz gondot, hanem ha mindig a nulláról kell kezdeniük. Az elmúlt években komoly tudás és gyakorlat épült fel: bármi is lesz a módosítások iránya, erre kell építeni, és el kell érni, hogy valódi versenyelőny legyen belőle. Az exportpiacokon a külföldi vevők egyre inkább alapelvárásként kérik az átlátható ellátási láncot és a megbízható szénlábnyom-adatokat a magyar beszállítóktól”
emelte ki Szücs-Winkler Róbert, a Denxpert alapító-ügyvezetője.
A beszélgetés az ösztönzők szerepére is kitért. A résztvevők szerint a fenntarthatósági teljesítménynek a finanszírozásban, a közbeszerzésekben és a pályázati támogatásoknál is nagyobb jelentőséget lehetne adni. A kedvezményes hitelek, a mérhető fenntarthatósági teljesítményt elismerő támogatások és a zöld közbeszerzési szempontok alkalmazása olyan gazdasági érdekeltséget teremthetne, amely a jogszabályi megfelelésen túl is ösztönzi a vállalatokat.
A vállalatok a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó beszámolójukat jó esetben már most elkezdik előkészíteni, ezért néhány hónappal a határidő előtt nem lenne szerencsés erre az időszakra érdemi változásokat bevezetni.
Hetven szakember, tizenegy ajánlás, nyolc asztal
A kerekasztal után a résztvevők közös munkában folytatták a szakmai egyeztetést.
A munka alapjául az „Ajánlások a vállalati fenntarthatósági keretrendszer újragondolásához” című állásfoglalás tervezete szolgált. A vitaindító ajánlásokat a denxpert készítette, a Grant Thornton, a Scale Impact és a HSP Network szakértőinek alapos véleményezésével és kiegészítéseivel.
A tizenegy ajánlás négy témakört érintett:
- Az európai rendszerekkel való összehangolást, a közös banki és beszállítói adatkört, valamint a beszállítói kérdőív rugalmasabbá tételét.
- A szabályozás hatályát, a társadalmi szempontok megfelelő megjelenítését és a fenntarthatósági teljesítményt ösztönző eszközöket.
- A központi ESG-platform működését, a szoftverekre vonatkozó követelményeket és a tanúsítói piac szabályozását.
- Az ESG-tanácsadói piacra lépés feltételeit, az adminisztratív kötelezettségeket és a szakmai szereplők, illetve a szabályozók közötti párbeszédet.
A résztvevők nyolc asztalnál, témánként két csoportban dolgoztak, facilitátorok segítségével. Minden csoport értékelte a hozzá tartozó ajánlásokat, jelezte a támogatását vagy fenntartásait, és összegyűjtötte a módosítási javaslatokat, valamint a minisztériumnak szánt kérdéseket.
Hetven szakember, tizenegy ajánlás, nyolc asztal – a kerekasztal után a résztvevők közös munkában folytatták a szakmai egyeztetést.
A módszer lehetőséget adott arra is, hogy ugyanazt a témát két különböző összetételű szakmai csoport vitassa meg. Így az is láthatóvá vált, mely kérdésekben alakult ki szélesebb egyetértés, és hol maradtak érdemi véleménykülönbségek.
A munka végén a csoportok képviselői valamennyi résztvevő előtt ismertették a legfontosabb megállapításaikat.
A workshop több ponton továbbfejlesztette az eredeti javaslatokat
A csoportok összességében támogatták az ajánlások irányát, ugyanakkor számos módosítást és kiegészítést fogalmaztak meg.
Az európai rendszerekhez való igazodás kapcsán még az is felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e külön magyar ESG-törvényre, illetve mely területeken indokolt a hazai szabályozás fenntartása. Többen hangsúlyozták, hogy a kisebb vállalatoknak egyszerű, tanácsadó nélkül is használható módszertani útmutatókra lenne szükségük.
A beszállítói kérdőívvel kapcsolatban a két asztal eltérő mértékben támogatta az eredeti javaslatot, abban azonban egyetértés volt, hogy célszerű lenne egy rövidebb, egységes alapadatkört meghatározni, amelyet indokolt esetben ágazatspecifikus kérdésekkel lehetne bővíteni.
A szabályozás hatályát vizsgáló csoportok támogatták a TEÁOR-alapú ágazati mentességek felülvizsgálatát. A beszállítói átvilágítás szélesebb körű alkalmazását ugyanakkor ahhoz kötötték, hogy a kérdőív lényegesen egyszerűbbé váljon.
A társadalmi szempontokat tartalmazó S-pillér bővítésének céljával is egyetértettek, de az eredeti ajánlás megfogalmazását többen túl bonyolultnak találták. A résztvevők fokozatosabb megközelítést és könnyebben érthető követelményeket javasoltak.
Az ösztönzők esetében egyhangú támogatást kapott az ajánlás, és további konkrét lehetőségek is felmerültek. Ilyen például az ESG-teljesítményhez kapcsolódó hitelkedvezmény, a fenntarthatósági szempontok nagyobb súlya a közbeszerzésekben és az uniós pályázatoknál, valamint az ágazati együttműködések támogatása.
A központi ESG-platformot és az ESG-szoftverek szabályozását tárgyaló csoportok szintén támogatták a javaslatok irányát. Különösen fontosnak tartották, hogy a platformra feltöltött adatok később is felhasználhatók legyenek, és a különböző szoftverek között átadhatók maradjanak. A résztvevők a tanúsítói eljárások módszertani átláthatóságának javítását is szorgalmazták, mert a jelenlegi gyakorlatban jelentős különbségeket tapasztalnak a tanúsítók követelményei és eljárásai között.
Az ESG-tanácsadói akkreditáció megszüntetését az egyik asztal egyhangúan támogatta, a másik csoportban pedig szintén többségi támogatást kapott a piacra lépés egyszerűsítése. A szakmai minőség biztosítására ugyanakkor több alternatíva is felmerült, köztük a felelősségbiztosítás, a szakmai kamarai működés és a kreditrendszerű továbbképzés. A tanácsadói szerződések bejelentési kötelezettségének megszüntetését mindkét csoport egyhangúan támogatta.
A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a szakmai egyeztetésnek a mostani törvénymódosítás után is szükség lenne állandó keretekre. A résztvevők ezért a minisztérium, a hatóságok, a szakmai szervezetek és a piaci szereplők közötti rendszeres párbeszéd intézményesítését is javasolták.
Nyilvános szakmai egyeztetéssel készül a minisztériumnak szánt állásfoglalás
A HSP Network kezdeményezésének egyik legfontosabb eleme a javaslatok kidolgozásának módja.
A szakmai érdekképviseleti munka gyakran néhány szervezet vagy szakértő által összeállított állásfoglalásra épül, amelyet az érintettek a véglegesítés után ismerhetnek meg. A mostani folyamatban már a javaslatok kialakításába is szélesebb szakmai közösség kapcsolódhat be.
A munka első lépéseként a denxpert által összeállított javaslatot három szervezet szakértői egészítették ki, így álltak össze a vitaindító ajánlások. Ezeket a HSP Network október 15-i rendezvényén nyolc munkacsoport véleményezte, a támogatott álláspontokat és a vitás kérdéseket egyaránt dokumentálva.
A következő lépésben a workshop eredményei és az eredeti ajánlások erre a nyilvános konzultációs felületre kerülnek, ahol további szakemberek és szervezetek is véleményt mondhatnak. A hozzászólásokat az egyes ajánlásokhoz kapcsolódva gyűjtjük, így mindenki számára követhető lesz, hogy melyik javaslathoz milyen észrevételek érkeztek.
A konzultáció lezárását követően a szerkesztő csapat feldolgozza a véleményeket, és elkészíti az állásfoglalás következő változatát. A tervezett eljárás szerint minden beérkezett javaslatra visszajelzés készül arról, hogy azt beépítették-e az anyagba, illetve mi indokolta a döntést.
Az egyeztetés azonban itt még nem ér véget. A szakmai állásfoglalás alapján konkrét jogszabály-módosítási szövegjavaslat is készül, amelyet ismét véleményezésre bocsátunk. Ezt követően szakmai szervezetek és szakemberek csatlakozhatnak az állásfoglaláshoz, amelyet a HSP Network a normaszöveg-javaslattal együtt juttat el a minisztériumnak.
A cél egy olyan javaslatcsomag összeállítása, amely mögött széles körű szakmai egyeztetés áll, és amelyből a jogalkotó számára is világosan kiderül, mely kérdésekben alakult ki egyetértés, illetve hol maradtak eltérő szakmai álláspontok.
A kezdeményezés egyben azt is megmutathatja, hogyan lehet a szakmai érdekképviseletet átláthatóbbá és a résztvevők számára követhetőbbé tenni.
Október 27-ig bárki hozzászólhat az ajánlásokhoz
Az „Ajánlások a vállalati fenntarthatósági keretrendszer újragondolásához” című dokumentum és az október 15-i workshop eredményei a [Helloimpact konzultációs oldalán]([egyeztetési oldal URL]) érhetők el.
Október 27-ig várjuk a további szakmai észrevételeket ezen a felületen . Az egyes ajánlásokhoz név és szervezet megadásával lehet hozzászólni.
A tervek szerint november közepére elkészül az állásfoglalás 2.1-es változata, ezt követően pedig a konkrét jogszabály-módosítási javaslat. Az újabb véleményezési forduló és a szakmai csatlakozások után az aláírt állásfoglalást és a normaszöveg-javaslatot december közepén szeretnénk eljuttatni a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz.
A fenntarthatósági szabályozás a következő években is meghatározó hatással lesz a magyar vállalatok működésére, finanszírozására és beszállítói kapcsolataira. Ezért fontos, hogy a jogszabály módosításának előkészítésében minél több olyan szakember vegyen részt, aki napi munkája során találkozik a jelenlegi rendszer előnyeivel és nehézségeivel.
