Az Európai Bizottság 2026. július 3-án elfogadta az új önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabványt (Voluntary Standard, VS). Bár a VS új uniós jogi aktusként jelenik meg, tartalmában nem teljesen új, hiszen egy korábban már támogatott szabványra épült. Az új szabályozás célja kettős: egyszerűsíteni a CSRD hatályán kívül működő vállalkozások fenntarthatósági adatszolgáltatását, miközben egységesebb és összehasonlíthatóbb információkat biztosítani a nagyvállalatok, a bankok és a befektetők számára. Vendégszerzőnk, Bagyura András, bemutatja a CSRD hatályán kívül működő vállalkozások új önkéntes jelentéstételi sztenderdjében rejlő lehetőségeket, azok hatását a CSRD jelentéstételre és akár a magyar ESG törvényre és a jelenleg használt ESG kérdőívekre.
A VS legnagyobb előnye, hogy egy már létező szakmai alapot emel uniós szabályozási szintre úgy, hogy az minden tekintetben megkönnyítse a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági jelentéstételét. A Bizottság az önkéntes jelentéstétel sztenderdhez a VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for SMEs) modellt vette alapul, ugyanakkor több ponton továbbfejlesztette és egy egységes uniós jelentéstételi keretet hozott létre, amelyet a kisebb vállalkozások használhatnak fenntarthatósági információik strukturált bemutatására.
A szabvány egyik legfontosabb újítása az úgynevezett value chain cap, vagyis az értéklánci adatkérési korlát. Ez meghatározza, hogy a CSRD hatálya alá tartozó, jóval összetettebb ESRS szabvány szerint jelentő nagyvállalatok milyen mértékben kérhetnek fenntarthatósági adatokat kisebb beszállítóiktól.
Közös nyelv az ESG-adatszolgáltatásban
Miben különbözik a VS az elődjétől? A legfontosabb változás, hogy míg a VSME elsősorban a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató, nem tőzsdei kkv-k számára készült ajánlás volt, addig a VS már minden olyan, legfeljebb 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás számára alkalmazható, amely nem tartozik a CSRD szerinti kötelező fenntarthatósági jelentéstétel hatálya alá.
Emellett a VS már nem csupán szakmai ajánlás, hanem az uniós szabályozási keret része, amelyhez a nagyvállalatoknak is igazodniuk kell az értéklánci adatkérések során. Erre egyre nagyobb szükség van, hiszen a kisebb beszállítók gyakran több különböző ESG-kérdőívet kapnak nagyvállalati ügyfeleiktől, bankjaiktól vagy befektetőiktől. Ezek sokszor eltérő szerkezetűek, más-más fogalmakat használnak, és ugyanazokat az adatokat különböző formában kérik be. A VS célja ennek a széttagolt gyakorlatnak az egységesítése és az adminisztratív terhek csökkentése.
A value chain cap: valódi könnyítés a beszállítóknak
Az új szabályozás legfontosabb eleme a value chain cap, amely érdemi védelmet nyújthat a kisebb vállalkozásoknak.
Ennek értelmében a CSRD hatálya alá tartozó nagyvállalatok – amikor saját fenntarthatósági jelentésük elkészítéséhez adatokat kérnek beszállítóiktól – nem kérhetnek több információt a legfeljebb 1000 főt foglalkoztató partnereiktől annál, mint amit a VS szabvány tartalmaz. Ez a már említett adminisztrációs teher csökkenés mellett azt is lehetővé teszi, hogy a nagyvállalatok és a pénzügyi szereplők is összehasonlíthatóbb információkhoz jussanak.
Mit tartalmaz az új szabvány?
A VS – a VSME-hez hasonlóan – két egymásra épülő modulból áll.
Az alapmodul (Basic Module) minden olyan vállalkozás számára kiindulópontot jelent, amely a szabványt alkalmazni kívánja. Az alapmodul a vállalkozás legfontosabb adatait, valamint a lényeges környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) mutatókat foglalja össze. Ide tartoznak például az energiafelhasználással, az ÜHG-kibocsátással, a vízhasználattal, a hulladékgazdálkodással, a munkavállalókkal, a munkabiztonsággal és a korrupcióellenes megfeleléssel kapcsolatos alapinformációk. Összesen 11 témakörben kb. 35 adatpontot tartalmaz, ami elmarad a VSME modul szerint jelentendő 50 körüli értékétől. Az adatpontok száma azért nem határozható meg pontosan, mert a rendszer alkalmazkodó: különböző méretű vállalatokra különböző adatpontok lehetnek érvényesek.
Erre épül a részletes modul (Comprehensive Module), amely elsősorban a bankok, a befektetők és a nagyvállalati ügyfelek jellemző információigényeit szolgálja ki. Ebben már megjelenhet a vállalkozás üzleti modellje, fenntarthatósági stratégiája, klímakockázatai, kibocsátáscsökkentési céljai, emberi jogi gyakorlata, panaszkezelési rendszere, valamint egyes ágazatspecifikus adatok is. Ez további 9 témakörben tartalmaz közzétételeket, melyhez kb. 25 adatpont kapcsolódik, ami szintén kevesebb a VSME-hez képest, ahol 40 körüli ez az érték.
A sztenderd – a VSME-hez hasonlóan – nem tartalmaz előírást lényegességi elemzés elvégzésére, de előírja a releváns és a vállalat szempontjából lényeges témákra és adatokra való fókuszálást.
Arányos követelmények a kisebb cégek számára
A szabvány egyik legnagyobb előnye az arányosság elvének érvényesítése. A tíz vagy annál kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások esetében számos adatpont eleve önkéntes, így a legkisebb cégeknek nem kell ugyanazt az adatmennyiséget előállítaniuk, mint a nagyobb vállalkozásoknak.
Emellett a VS alkalmazza az úgynevezett „if applicable” elvet is: bizonyos információkat csak akkor kell bemutatni, ha azok ténylegesen relevánsak az adott vállalkozás működése szempontjából.
Az Európai Bizottság a VS sztenderdben jelentősen egyszerűsítette az adatszolgáltatási követelményeket, különösen a kisvállalkozásokra vonatkozó önkéntes közzétételek körét, a VSME-hez képest is csökkentetve az adatpontok számát (a korábbi 90 körüli értékről 65 körülre). Ez egyébként a már korábban ismertetett nagyvállalati ESG-adatigénylési korlát szempontjából is nagyon fontos fejlemény.
KAPCSOLÓDÓ
Fenntarthatósági menedzserképzés jubileumi, X. évfolyama – szeptember 21-i indulás
A 9 hónapos hibrid képzés során 6 modulban, 30 tantárgyon keresztül 25 gyakorló szakember segítségével járjuk körbe a fenntarthatóság és ESG releváns területeit a jogi szabályozástól a vállalati működés egyes területein keresztül a fenntarthatósági kommunikáció és finanszírozás témáján út a változásvezetésig, és fenntarthatósági projektek levezetéséig.
Mikortól alkalmazható?
Az Európai Bizottság már elfogadta a VS-t létrehozó felhatalmazáson alapuló rendeletet, amelyet az Európai Parlament és a Tanács még felülvizsgálhat. Amennyiben nem emelnek kifogást, a rendelet várhatóan 2026 őszén lép hatályba. Ha az EU jogszabályalkotó hármasa (trilógus) közötti egyeztetési időszakot meghosszabbítják, a véglegesítés 2026 novemberére tolódhat. A szabvány ezt követően, várhatóan még idén önkéntesen alkalmazható lesz a CSRD hatályán kívüli vállalkozások számára saját fenntarthatósági információik bemutatására.
Az értéklánci adatkérési korlát ugyanakkor a kötelező fenntarthatósági jelentést készítő nagyvállalatok számára a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évektől válik alkalmazhatóvá. Itt érdemes megemlíteni azt, hogy ez az új szabályozás hatással lehet a magyar ESG törvényre, egészen pontosan a jelenleg használatos ESG-kérdőívek adattartalmára, hiszen az adatbekérési korlát érintheti ezt az adatszolgáltatást is, ami ugyan a CSRD kötelezett vállalatokra vonatkozik, de valószínűleg érdemes lesz ehhez igazodni a nemzeti szabályozások más, hasonló keretrendszereiben is (ideértve akár a banki ESG adatszolgáltatások körét is).
Több mint adminisztratív könnyítés
A VS jelentősége tehát túlmutat egy új jelentéstételi kereten. Egységes alapot teremthet a vállalkozások, a nagyvállalati szállítók és vevők, a bankok és a befektetők közötti ESG-adatcseréhez, miközben mérsékli a kisebb beszállítók adminisztratív terheit.
A szabvány egyúttal folytonosságot is biztosít: a VSME-re építve megőrzi annak egyszerű, arányos felépítését, ugyanakkor már közvetlenül illeszkedik a megújított európai fenntarthatósági jelentéstételi szabályozáshoz. Ez növeli annak esélyét, hogy a VS a következő években az európai vállalkozások ESG-adatszolgáltatásának széles körben elfogadott közös nyelvévé váljon.
Azok a vállalkozások, amelyek időben megismerik és alkalmazni kezdik a szabványt, várhatóan könnyebben tudnak majd megfelelni partnereik fenntarthatósági adatigényeinek, és felkészültebben vehetnek részt a beszállítói minősítésekben vagy finanszírozási folyamatokban.
Bagyura András a Forvis Mazars Kft. Fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője. 2012-ben csatlakozott a Forvis Mazars csapatához, ahol 2021-től foglalkozik aktívan a fenntarthatóság és ESG témájával. Okleveles közgazdász, elvégezte az SBA ‘Certified Sustainability Manager‘ képzését és rendelkezik államilag akkreditált ESG tanácsadói képzésen szerzett végzettséggel is.
