CEE4Impact Day 2026 a megújuló gazdaságról
10 éve a pozitív társadalmi hatás még választható opció volt. A globális válságok korában azonban már az a kérdés, hogy hogyan tudunk kialakítani egy olyan egészséges gazdaságot, amely többet ad vissza, mint amennyit elvesz. Bár a rendszer fejlődésének alappillére az innováció, de a rendszerszintű változáshoz az egész ökoszisztémának együtt kell működnie. Az idei CEE4Impact Day konferencia középpontjában a regeneratív gazdaság állt, egy olyan intelligensebb kapitalizmus, amelyben a fenntarthatóság és a profitabilitás nem zárják ki egymást.
Nem véletlenül hívják az utóbbi időszakot a globális válságok korának, hiszen a világjárvány, a háborúk és a klímaváltozás következményeit már a mindennapokban, a saját bőrünkön érezzük. Ezért már nem az a kérdés, hogyan tudunk valamivel kevesebbet ártani a környezetünknek, miközben továbbra is kizsákmányoljuk azt, hanem az, milyen gyorsan tudunk kialakítani egy olyan gazdaságot, amely többet ad vissza, mint amennyit elvesz. Erről szólt az október 8-án megrendezett CEE4Impact Day egész napos nemzetközi konferencia, melynek idei key note speakerei Arnaud Blandin, az Institute for Responsible Innovation and Sustainability (IRIS) alapítója, és Cyril Guiffes, az Európai Fejlesztési Alap Impact Befektetésekért felelős vezetője voltak.
A profit és a növekedés elengedhetetlen
A „The Seven Principles Playbook for Sustainable Companies” című könyv szerzője szerint nem kell választanunk a növekedés és a fenntarthatóság között.
Meg kell találnunk azonban azt az utat, amely a bolygó határain belül is lehetővé teszi a növekedést. Befektetőként például egy egyszerű kérdést kell feltennünk magunknak: mi változna a világban, ha ezt a befektetést nem tennénk meg?
Az impakt befektetés nem arról szól, hogy „megmentsük a világot”, és nem is rövid úton elérhető erkölcsi fölény. Egyszerűen a kapitalizmus intelligensebb, tudatosabb és regeneratívabb változata.
A konferencia középpontjában az a gondolat állt, hogy maga a kapitalizmus alapvetően sem eleve jó, sem eleve rossz. Sokkal inkább egy olyan rendszer, amelyet a hatékonyságra és a növekedésre optimalizáltak. Történelmi gyengéje azonban gyakran az volt, hogy azt feltételezte: az emberi és természeti erőforrások megújítása valaki más felelőssége. Ez a feltételezés egyre inkább összeegyeztethetetlen a hosszú távú jóléttel, ezért fontos a regeneráció gondolatának bevezetése. A regeneratív gazdaság azonban nem pusztán elméleti koncepció. Gyakorlati megközelítéseket, teszteket és könnyen alkalmazható módszereket mutat be a konferencia keynote speakerének frissen megjelent könyve is.
Út egy egészségesebb gazdasághoz
Azzal, hogy olyan vállalatokat támogatunk, amelyek valódi társadalmi és környezeti kihívásokat oldanak meg mérhető, skálázható és nyereséges módon, nemcsak fenntarthat vállalkozásokat építünk, hanem megismételhető modelleket is teremtünk egy egészségesebb gazdasághoz.
Az ESG-megfelelés és a CSR fontosak, de önmagukban már nem elegendőek. A fenntarthatóságot, az innovációt és az adatvezérelt döntéshozatalt a vállalatok alapvető stratégiájába kell integrálni. Ehhez pedig nem elég egyetlen szereplő változása: az egész rendszer együttműködésére van szükség – a vállalkozóktól és scaleupoktól a VC/PE-befektetőkön és az intézményi tőkén át a nagyvállalatokig.
A technológia fejlődik. De a rendszer?
Arnaud Blandin előadását azzal kezdte, bármelyik kultúrában használt AI-t megkérdezzük, hol érdemes a leginkább élni a világban, rendre Európát emeli ki – a kultúra, a természet, a sokféle örökség és az életminőség miatt.
Közben a technológia elképesztő ütemben fejlődik.
Az a számítógép, amely Neil Armstrongot a Holdra segítette, percenként körülbelül 44 000 műveletre volt képes. A mai, zsebünkben lévő okostelefonok ugyanezen idő alatt több tízmilliárd műveletet tudnak elvégezni.
De hogyan lehet, hogy közben a climate technology nem fejlődött ugyanilyen robbanásszerűen? Talán azért, mert hajlamosak vagyunk rá, hogy csak a rendszer egy-egy részét optimalizálJuk, nem pedig az egész rendszert.
Pedig valódi változást nem egyetlen elem optimalizálása hoz, hanem az, ha a fenntarthatóság válik az egész rendszer szervezőelvévé.
Az impact és a növekedés nem feltétlenül ellentétek
Hogy a növekedés és az impact valóban összeegyeztethetők-e, arra már a régióból is vannak adatok. Az Impact CEE és a KPMGbemutatta a konferencián a CEE Impact Reportját, mely szerint
a vizsgált impact vállalkozások 3 év alatt 30,03%-os összesített éves átlagos árbevétel-növekedést értek el, az egyes vállalatok medián növekedése pedig 45,51% volt.
Közben az elsődleges impact mutatóik medián éves növekedése is 19,82%-ot ért el. Vagyis a fenntarthatóság és a növekedés nem feltétlenül egymást kizáró célok, ha a szereplők együttműködnek.
Vegyünk egy egyszerű példát. Egy startup elektronikai eszközök ritkafém-tartalmú alkatrészeit porítja és dolgozza fel, hogy azokból új termékek készülhessenek. Az innováció önmagában kiváló, de önmagában nem változtatja meg a rendszert. Ahhoz, hogy valódi léptékű változás történjen, szükség van a VC/PE-befektetőre, aki tőkét biztosít a növekedéshez; az intézményi tőkére, amely hosszú távon képes finanszírozni a skálázást; és a nagyvállalatra, amely az újrahasznosított alapanyagot választja az újonnan kitermelt, véges erőforrások helyett.
Az innováció tehát csak az első lépés. A rendszerszintű változáshoz az egész ökoszisztémának együtt kell működnie.
A rendszer átalakulásához azonban sok mindenre szükség van. Az innovációk bevezetéséhez és elterjesztéséhez például tőkét kell mozgósítani. Európában magántőke alapokban rengeteg forrás áll évtizedekig. A Hárs-Garami Zsófia vezette panelbeszélgetés az ebben rejlő lehetőségeket járta körül. A kérdésben emellett generációkon átívelő összefogásra van szükség. Ki tud többet tenni egy fenntarthatóbb jövőért? Egy már befutott baby boomer generációhoz tartozó, vagy valaki a Z generációból, aki előtt egyszerűen még több évtizednyi lehetőség áll? Hogy tudnak-e cél érdekében összefogni a különböző korosztályok? Ezzel foglalkozott a konferencia NEXTGEN panelje.
Európának nem kell messzire mennie a gyökereitől ahhoz, hogy elérje a kívánt regeneratív kaptilizmus rendszerét, vagy akár az egyedi termékelőnyévé válhasson. Az első kórházak, a szociális háló, az önkénteskedés évszázados hagyománya, a zöld gondolkodás térnyerése, itt voltak és itt is vannak velünk. Erről szólt a Csányi Edina (Európai Fejlesztési Bank) által vezetett beszélgetés, mely összefoglalta, miből kell kiindulnunk most, amikor már nem nagyon vannak választási lehetőségeink, és hova lenne érdemes eljutnia azoknak, akik egy jobb Európát, jobb világot szeretnének.
