Néhány nap múlva élesedik az Európai Unió Csomagolásra és Csomagolási hulladékra vonatkozó PPWR rendeletének alkalmazására. 2026. augusztus 12-től ugyanis már alkalmazandó a szabályozás több rendelkezése is, többek között a gazdasági szereplők felelősségére és az anyagkorlátozásokra vonatkozó rendelkezések. A PPWR jelentős feladatokat ró a vállalkozásokra, de éppen ezért az Európai Unió tudatosan több lépcsőben vezeti be a követelményeket 2040-ig bezárólag. Vendégszerzőnk, Ényi-Balázs Erzsébet összefoglalója átfogó képet nyújt az Európai Unió széleskörű fenntarthatósági rendeletcsomagjáról és annak lehetséges hatásairól.
Bár az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 2025/40/EU rendelete (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR) valójában már 2025. február 11-én hatályba lépett, de első rendelkezései csak 2026. augusztus 12-től alkalmazandóak.
Célja, hogy egységes követelményrendszert alakítson ki az Európai Unió teljes piacán a csomagolások tervezésére, gyártására, forgalmazására, újrahasználatára és újrafeldolgozására vonatkozóan a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében.
Az EU egyik legátfogóbb környezetvédelmi szabályozása abból a problémából indul ki, hogy folyamatosan nő az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége, miközben a csomagolóanyagok jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot használnak fel. A rendelet a teljes csomagolási életciklusra új követelményeket állít fel.
Többlépcsős bevezetés
A PPWR tudatosan több lépcsőben vezeti be a követelményeket: először az alapvető megfelelőségi és tervezési szabályok lépnek életbe, ezt követik 2027–2028-ban az újrahasználati rendszerekre vonatkozó előírások, majd 2030 és 2040 között fokozatosan életbe lépnek a legjelentősebb piaci követelmények – az újrafeldolgozhatósági teljesítményosztályok, a kötelező újrafeldolgozott műanyagtartalom, az újrahasználati arányok és a hulladékcsökkentési célértékek. Ez a fokozatos bevezetés időt biztosít a gyártóknak, ugyanakkor előrevetíti, hogy a csomagolások környezetvédelmi teljesítménye 2040-re a jelenleginél lényegesen szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfeleljen.
Széleskörű érintettség
A PPWR gyakorlatilag minden, az Európai Unió piacára kerülő csomagolásra kiterjed, függetlenül attól, hogy elsődleges, másodlagos vagy szállítási csomagolásról van szó. Minden anyagú csomagolásra vonatkozik, legyen szó műanyagról, papírról, fémről, üvegről vagy kompozit anyagról és érint minden piaci szereplőt a gyártótól az importőrökön keresztül a forgalmazókig, de a logisztikai szolgáltatókat és a hulladékgazdálkodási szereplőket is. Az előkészületek folyamán éppen ezek a gazdasági szerepkörök jelentették a legnagyobb kérdőjeleket. Többek között ennek tisztázására még augusztus elején megjelent az Unió sokadik „Gyakran ismételt kérdések” dokumentuma, hogy megkönnyítse a PPWR értelmezését. Másrészt ajánlást adott ki a tagállamoknak a rendelet ellenőrzésére vonatkozóan, amiben támogató hozzáállást kér a hatóságoktól.
A PPWR várható gazdasági hatása
A rendelet rövid távon több kockázatot is rejt: Egyrészt többletköltségeket okozhat a csomagolások áttervezése, a megfelelőség igazolása és az új rendszerek kialakítása miatt. Különösen nagy terhet ró a PPWR a vállalkozásokra, hiszen a megfelelés érdekében szükségessé válhat a csomagolások újratervezése, az anyaghasználat optimalizálása, beszállítói auditok elvégzése, műszaki dokumentációk bekérése vagy frissítése, megfelelőségértékelési rendszerek kialakítása, illetve az EPR-kötelezettségek felülvizsgálata. Különösen érintettek azok a vállalatok, amelyek több uniós tagállamban értékesítenek termékeket. Ezen kívül kérdéses, hogy az egyes piaci szereplők hogyan fognak eljárni az egyes rendelet alkalmazási dátumai előtt gyártott, esetleg nem megfelelő csomagolásokkal. Mivel egy fenntarthatósági rendeletcsomagról van szó, nem lehet célja, hogy a bevezetése révén nagyobb mennyiségű hulladékkal terhelje a bolygót, de nehéz lesz egységes eljárásrendet kialakítani 27 különböző tagállamban úgy, hogy nem egységes a rendelet értelmezése és így az ellenőrzése és szankcionálása sem.
A PPWR előnyei hosszabb távon fognak megmutatkozni, hiszen hozzájárulhat a másodnyersanyagok piacának fejlődéséhez, az újrahasználati rendszerek elterjedéséhez, az alapanyag-felhasználás csökkentéséhez és az innovatív csomagolási technológiák fejlődéséhez.
De lássuk, hogy mely területekre terjed ki az Unió fenntarthatóbb csomagolásokról szóló rendelete valójában!
A gazdasági szereplők felelőssége
A PPWR elsőként, már 2026. augusztus 12-től alkalmazandó szabályozásai közé tartozik az egyik legtöbb vitát és kérdést kiváltó rendelkezése a gazdasági szereplőkre rótt felelősségi elvárások. A PPWR ugyanis részletesen meghatározza a gazdasági szereplők – előállítók, gyártók, importőrök, meghatalmazott képviselők, forgalmazók és teljesítési szolgáltatók – feladatait. Nem elegendő csupán megfelelő csomagolást alkalmazni, biztosítani kell annak nyomon követhetőségét, a dokumentáció megőrzését és a piacfelügyeleti hatóságokkal való együttműködést is. Ennek keretében a PPWR kötelezővé teszi, hogy az előállító igazolja a csomagolás megfelelőségét. Ennek része a műszaki dokumentáció elkészítése és a megfelelőségi nyilatkozat kiállítása. A dokumentációnak bizonyítania kell többek között a minimális csomagolási kialakítás, az újrafeldolgozhatóság és – ahol releváns – az újrafeldolgozott műanyagtartalom teljesülését.
Káros anyagok korlátozása
A rendelet ugyancsak augusztus 12-től alkamazandó rendelkezése szigorúbb követelményeket vezet be az egészségre és a környezetre veszélyes anyagok alkalmazására. Kiemelt figyelmet kapnak a PFAS-vegyületek, melyeket az élelmiszerrel érintkező csomagolások csak bizonyos határig tartalmazhatnak, valamint a nehézfémek alkalmazásának korlátozásai. Utóbbi korlátozás valójában már eddig is érvényben volt, a PPWR csak nyomatékot ad az eddigi követelményeknek.
Fenntartható csomagolástervezés
A rendelet egyik legfontosabb újítása, hogy a csomagolások tervezését fenntarthatósági szempontokhoz köti. Ahhoz, hogy megszűnjön az indokolatlanul túlméretezett vagy felesleges csomagolások alkalmazása, az új követelmények szerint a csomagolásnak a lehető legkisebb anyagmennyiséget kell felhasználnia, funkciójához szükséges minimális tömegűnek és térfogatúnak kell lennie, újrafeldolgozhatónak kell lennie, lehetőség szerint újrahasználható rendszerekbe kell illeszkednie.
Újrafeldolgozhatósági követelmények
A PPWR szerint minden csomagolásnak úgy kell készülnie, hogy ipari méretekben gazdaságosan újrafeldolgozható legyen. Ennek érdekében a Bizottság egységes teljesítményosztályokat és műszaki kritériumokat vezet be majd be, a jogszabály következtében pedig a rosszul újrafeldolgozható csomagolások idővel fokozatosan kiszorulnak az uniós piacról.
Újrahasználati kötelezettségek
A rendelet számos ágazatban kötelező újrahasználati célértékeket vezet be, ezért a vállalkozásoknak több esetben újratölthető vagy visszaváltható csomagolási rendszereket kell kialakítaniuk. Ebben különösen érintettek a szállítási csomagolások, a raklapos és ipari csomagolások, bizonyos italcsomagolások és a HORECA szektor elviteles rendszerei. 2027. február 12-től a vendéglátó szektorban biztosítani kell a fogyasztók számára, hogy saját poharukat vagy ételtárolójukat felár nélkül használhassák és egy évvel később újrahasználható csomagolási rendszert is fel kell kínálniuk a vásárlók számára. 2030-tól a szállítási és logisztikai csomagolások jelentős részének is újrahasználhatónak kell lennie. Több kategóriában – például raklapok, műanyag ládák, hordók, IBC-k, raklapfóliák – legalább 40% újrahasználható csomagolást kell alkalmazni.
Újrafeldolgozott műanyagtartalom
A PPWR ezen felül meghatározza, hogy 2030-tól bizonyos műanyag csomagolásoknak minimális arányban újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmazniuk. Az előírt arányok csomagolástípusonként eltérnek, például egyes PET élelmiszercsomagolásoknál 30%, egyéb élelmiszerrel érintkező műanyagoknál 10%, nem élelmiszerrel érintkező műanyag csomagolásoknál 35% az előírt minimum. Ez ösztönzi a másodnyersanyagok piacának fejlődését és csökkenti a fosszilis alapanyagok felhasználását. Ez fokozatosan növekszik, egyes kategóriákban 2040-re akár 65%-ot is elérheti a követelmény.
Jelölési és információs kötelezettségek
A PPWR egységes jelölési rendszert vezet be 2028-tól, mellyel a fogyasztók számára egyértelművé kell tenni a csomagolás anyagösszetételét, a megfelelő hulladékgyűjtési módot, az újrahasználhatóságot és szükség esetén digitális információk (például QR-kód) elérhetőségét, a megadott információkkal pedig a Bizottság célja a hulladékválogatás hatékonyságának javítása.
Kiterjesztett gyártói felelősség
A rendelet megerősíti a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszereket. A gyártók pénzügyi hozzájárulása egyre inkább függ majd attól, hogy csomagolásaik mennyire újrafeldolgozhatóak és környezetbarát kialakításúak. Az úgynevezett ökomodulált díjrendszer ösztönzi a fenntartható csomagolási megoldások alkalmazását.
Hulladékcsökkentési célok
A PPWR uniós szinten 2030-ra legalább 5%-os, 2035-re legalább 10%-os, 2040-re legalább 15%-os kötelező csomagolási hulladékcsökkentési célokat határoz meg a 2018-as bázisévhez viszonyítva, a célok valamennyi tagállamra vonatkoznak és tagállami szinten kell teljesíteni.
Üres tér
A PPWR egyik legtöbbet emlegetett újítása az e-kereskedelmi csomagolásokra vonatkozó szabály. A szállítási csomagolásban lévő felesleges üres tér arányát korlátozza, vagyis a termékeket ezentúl nem lehet indokolatlanul nagy dobozokban forgalomba hozni. Ez jelentősen csökkentheti a csomagolóanyag-felhasználást és a szállítás környezeti terhelését.
Bizonyos egyszer használatos csomagolások tilalma
2030-tól több egyszer használatos műanyag csomagolási forma kivezetésre kerül, melynek célja az elkerülhető csomagolások megszüntetése. A tiltás például kiterjed bizonyos szállodai mini kozmetikai kiszerelésekre, a vendéglátásban alkalmazott egyszer használatos adagcsomagolásokra (például cukor, szószok bizonyos eseteiben) és egyes friss zöldség- és gyümölcstermékek műanyag csomagolására.
Komposztálható csomagolások
A rendelet meghatározza, mely termékek esetében válhat kötelezővé a komposztálható csomagolás alkalmazása, hogy a jövőben egyértelművé tegyék az eddig gyakran félrevezető „biológiailag lebomló” és „komposztálható” fogalmak használatát. Ilyenek lehetnek például, a teafilterek vagy a gyümölcsmatricák.
Újrahasználható csomagolások követelményei
A jövőben nem lesz elegendő egy csomagolást bármilyen esetben újrahasználhatónak nevezni, mert sokszor ez a meghatározás is a greenwashing egyik eszköze volt. A rendelet kimondja, hogy az ilyen csomagolásoknak meghatározott számú újrahasználati ciklust kell kibírniuk, alkalmasnak kell lenniük tisztításra és újratöltésre és egy működő visszagyűjtési rendszer részét kell képezniük.
Digitalizáció
A PPWR támogatja a digitális termékinformációk alkalmazását. Egyre több csomagoláson jelenhetnek meg QR-kódok vagy más digitális azonosítók, amelyek segítségével a fogyasztók és a hulladékkezelők részletes információkat kaphatnak a csomagolás anyagáról, újrahasználhatóságáról és megfelelő kezeléséről.
Piacfelügyelet
Mivel rendeletről van szó, az uniós piacfelügyeleti hatóságok egységesebb ellenőrzéseket végezhetnek, a nem megfelelő csomagolásokat pedig akár az egész uniós piacról vissza is vonhatják, ami jelentős kockázattal bír.
Forrás: European Comission I Packaging waste
Ényi-Balázs Erzsébet 2023 óta foglalkozik fenntarthatósági témával, akkor jelentkezett a Sustainable Business Academy fenntarthatósági menedzser képzésére, ezt követően pedig elvégezte a Metropolitan Egyetem ESG tanácsadó képzését. 1,5 évig dolgozott a Libri-Bookline Zrt-ben ESG projektmenedzser pozícióban, itt egy személyben volt felelős a 750 főt foglalkoztató cég fenntarthatósági stratégiájának kidolgozásáért, a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelésért, ESG és CSR projektek tervezéséért, a belső képzésért és a munkavállalók tudatosságának fejlesztéséért. Itt találkozott az EUDR rendelettel, mellyel azóta is mélyrehatóan foglalkozik.